Megoldás a(z) a változóra
a=\frac{1+\sqrt{23}i}{2}\approx 0,5+2,397915762i
a=\frac{-\sqrt{23}i+1}{2}\approx 0,5-2,397915762i
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a^{2}+2-a=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a.
a^{2}+2-a+4=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.
a^{2}+6-a=0
Összeadjuk a következőket: 2 és 4. Az eredmény 6.
a^{2}-a+6=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
a=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\times 6}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) 6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
a=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-24}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
a=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{-23}}{2}
Összeadjuk a következőket: 1 és -24.
a=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{23}i}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -23.
a=\frac{1±\sqrt{23}i}{2}
-1 ellentettje 1.
a=\frac{1+\sqrt{23}i}{2}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{1±\sqrt{23}i}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és i\sqrt{23}.
a=\frac{-\sqrt{23}i+1}{2}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{1±\sqrt{23}i}{2}). ± előjele negatív. i\sqrt{23} kivonása a következőből: 1.
a=\frac{1+\sqrt{23}i}{2} a=\frac{-\sqrt{23}i+1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
a^{2}+2-a=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a.
a^{2}-a=-4-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
a^{2}-a=-6
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) -4 értéket. Az eredmény -6.
a^{2}-a+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}=-6+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
a^{2}-a+\frac{1}{4}=-6+\frac{1}{4}
A(z) -\frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
a^{2}-a+\frac{1}{4}=-\frac{23}{4}
Összeadjuk a következőket: -6 és \frac{1}{4}.
\left(a-\frac{1}{2}\right)^{2}=-\frac{23}{4}
Tényezőkre a^{2}-a+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(a-\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{23}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
a-\frac{1}{2}=\frac{\sqrt{23}i}{2} a-\frac{1}{2}=-\frac{\sqrt{23}i}{2}
Egyszerűsítünk.
a=\frac{1+\sqrt{23}i}{2} a=\frac{-\sqrt{23}i+1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}