Szorzattá alakítás
\left(a-20\right)\left(a+30\right)
Kiértékelés
\left(a-20\right)\left(a+30\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
p+q=10 pq=1\left(-600\right)=-600
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk a^{2}+pa+qa-600 alakúvá. A p és q megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,600 -2,300 -3,200 -4,150 -5,120 -6,100 -8,75 -10,60 -12,50 -15,40 -20,30 -24,25
Mivel a pq negatív, p és q rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a p+q pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -600.
-1+600=599 -2+300=298 -3+200=197 -4+150=146 -5+120=115 -6+100=94 -8+75=67 -10+60=50 -12+50=38 -15+40=25 -20+30=10 -24+25=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
p=-20 q=30
A megoldás az a pár, amelynek összege 10.
\left(a^{2}-20a\right)+\left(30a-600\right)
Átírjuk az értéket (a^{2}+10a-600) \left(a^{2}-20a\right)+\left(30a-600\right) alakban.
a\left(a-20\right)+30\left(a-20\right)
A a a második csoportban lévő első és 30 faktort.
\left(a-20\right)\left(a+30\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) a-20 általános kifejezést a zárójelből.
a^{2}+10a-600=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
a=\frac{-10±\sqrt{10^{2}-4\left(-600\right)}}{2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
a=\frac{-10±\sqrt{100-4\left(-600\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 10.
a=\frac{-10±\sqrt{100+2400}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -600.
a=\frac{-10±\sqrt{2500}}{2}
Összeadjuk a következőket: 100 és 2400.
a=\frac{-10±50}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2500.
a=\frac{40}{2}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-10±50}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -10 és 50.
a=20
40 elosztása a következővel: 2.
a=-\frac{60}{2}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-10±50}{2}). ± előjele negatív. 50 kivonása a következőből: -10.
a=-30
-60 elosztása a következővel: 2.
a^{2}+10a-600=\left(a-20\right)\left(a-\left(-30\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 20 értéket x_{1} helyére, a(z) -30 értéket pedig x_{2} helyére.
a^{2}+10a-600=\left(a-20\right)\left(a+30\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}