Megoldás a(z) P változóra (complex solution)
\left\{\begin{matrix}P=\frac{Q}{rt+1}\text{, }&t=0\text{ or }r\neq -\frac{1}{t}\\P\in \mathrm{C}\text{, }&Q=0\text{ and }r=-\frac{1}{t}\text{ and }t\neq 0\end{matrix}\right,
Megoldás a(z) P változóra
\left\{\begin{matrix}P=\frac{Q}{rt+1}\text{, }&t=0\text{ or }r\neq -\frac{1}{t}\\P\in \mathrm{R}\text{, }&Q=0\text{ and }r=-\frac{1}{t}\text{ and }t\neq 0\end{matrix}\right,
Megoldás a(z) Q változóra
Q=P\left(rt+1\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
Q=P+Prt
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: P és 1+rt.
P+Prt=Q
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\left(1+rt\right)P=Q
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel P.
\left(rt+1\right)P=Q
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\left(rt+1\right)P}{rt+1}=\frac{Q}{rt+1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 1+rt.
P=\frac{Q}{rt+1}
A(z) 1+rt értékkel való osztás eltünteti a(z) 1+rt értékkel való szorzást.
Q=P+Prt
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: P és 1+rt.
P+Prt=Q
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\left(1+rt\right)P=Q
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel P.
\left(rt+1\right)P=Q
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\left(rt+1\right)P}{rt+1}=\frac{Q}{rt+1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 1+rt.
P=\frac{Q}{rt+1}
A(z) 1+rt értékkel való osztás eltünteti a(z) 1+rt értékkel való szorzást.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}