Megoldás a(z) P_1 változóra
\left\{\begin{matrix}P_{1}=\frac{P_{2}V_{2}}{V_{1}}\text{, }&V_{1}\neq 0\\P_{1}\in \mathrm{R}\text{, }&\left(P_{2}=0\text{ or }V_{2}=0\right)\text{ and }V_{1}=0\end{matrix}\right,
Megoldás a(z) P_2 változóra
\left\{\begin{matrix}P_{2}=\frac{P_{1}V_{1}}{V_{2}}\text{, }&V_{2}\neq 0\\P_{2}\in \mathrm{R}\text{, }&\left(P_{1}=0\text{ or }V_{1}=0\right)\text{ and }V_{2}=0\end{matrix}\right,
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
V_{1}P_{1}=P_{2}V_{2}
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{V_{1}P_{1}}{V_{1}}=\frac{P_{2}V_{2}}{V_{1}}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: V_{1}.
P_{1}=\frac{P_{2}V_{2}}{V_{1}}
A(z) V_{1} értékkel való osztás eltünteti a(z) V_{1} értékkel való szorzást.
P_{2}V_{2}=P_{1}V_{1}
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
V_{2}P_{2}=P_{1}V_{1}
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{V_{2}P_{2}}{V_{2}}=\frac{P_{1}V_{1}}{V_{2}}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: V_{2}.
P_{2}=\frac{P_{1}V_{1}}{V_{2}}
A(z) V_{2} értékkel való osztás eltünteti a(z) V_{2} értékkel való szorzást.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}