Megoldás a(z) x változóra
x = -\frac{7}{3} = -2\frac{1}{3} \approx -2,333333333
x = \frac{5}{3} = 1\frac{2}{3} \approx 1,666666667
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
9x^{2}-35+6x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6x.
9x^{2}+6x-35=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=6 ab=9\left(-35\right)=-315
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 9x^{2}+ax+bx-35 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,315 -3,105 -5,63 -7,45 -9,35 -15,21
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -315.
-1+315=314 -3+105=102 -5+63=58 -7+45=38 -9+35=26 -15+21=6
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-15 b=21
A megoldás az a pár, amelynek összege 6.
\left(9x^{2}-15x\right)+\left(21x-35\right)
Átírjuk az értéket (9x^{2}+6x-35) \left(9x^{2}-15x\right)+\left(21x-35\right) alakban.
3x\left(3x-5\right)+7\left(3x-5\right)
A 3x a második csoportban lévő első és 7 faktort.
\left(3x-5\right)\left(3x+7\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3x-5 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{5}{3} x=-\frac{7}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 3x-5=0 és a 3x+7=0.
9x^{2}-35+6x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6x.
9x^{2}+6x-35=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\times 9\left(-35\right)}}{2\times 9}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 9 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -35 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\times 9\left(-35\right)}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36-36\left(-35\right)}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{-6±\sqrt{36+1260}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -36 és -35.
x=\frac{-6±\sqrt{1296}}{2\times 9}
Összeadjuk a következőket: 36 és 1260.
x=\frac{-6±36}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1296.
x=\frac{-6±36}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
x=\frac{30}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±36}{18}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 36.
x=\frac{5}{3}
A törtet (\frac{30}{18}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{42}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±36}{18}). ± előjele negatív. 36 kivonása a következőből: -6.
x=-\frac{7}{3}
A törtet (\frac{-42}{18}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{5}{3} x=-\frac{7}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
9x^{2}-35+6x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6x.
9x^{2}+6x=35
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 35. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{9x^{2}+6x}{9}=\frac{35}{9}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 9.
x^{2}+\frac{6}{9}x=\frac{35}{9}
A(z) 9 értékkel való osztás eltünteti a(z) 9 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{2}{3}x=\frac{35}{9}
A törtet (\frac{6}{9}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{2}{3}x+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}=\frac{35}{9}+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{2}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{3}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=\frac{35+1}{9}
A(z) \frac{1}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=4
\frac{35}{9} és \frac{1}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{3}\right)^{2}=4
Tényezőkre x^{2}+\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{3}\right)^{2}}=\sqrt{4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{3}=2 x+\frac{1}{3}=-2
Egyszerűsítünk.
x=\frac{5}{3} x=-\frac{7}{3}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}