Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{4}{9}\approx -0,444444444
x=0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x\left(9x+4\right)=0
Kiemeljük a következőt: x.
x=0 x=-\frac{4}{9}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x=0 és a 9x+4=0.
9x^{2}+4x=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-4±\sqrt{4^{2}}}{2\times 9}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 9 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-4±4}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4^{2}.
x=\frac{-4±4}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
x=\frac{0}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±4}{18}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 4.
x=0
0 elosztása a következővel: 18.
x=-\frac{8}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±4}{18}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: -4.
x=-\frac{4}{9}
A törtet (\frac{-8}{18}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=0 x=-\frac{4}{9}
Megoldottuk az egyenletet.
9x^{2}+4x=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{9x^{2}+4x}{9}=\frac{0}{9}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 9.
x^{2}+\frac{4}{9}x=\frac{0}{9}
A(z) 9 értékkel való osztás eltünteti a(z) 9 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{4}{9}x=0
0 elosztása a következővel: 9.
x^{2}+\frac{4}{9}x+\left(\frac{2}{9}\right)^{2}=\left(\frac{2}{9}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{4}{9} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{2}{9}. Ezután hozzáadjuk \frac{2}{9} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{4}{9}x+\frac{4}{81}=\frac{4}{81}
A(z) \frac{2}{9} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
\left(x+\frac{2}{9}\right)^{2}=\frac{4}{81}
Tényezőkre x^{2}+\frac{4}{9}x+\frac{4}{81}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{2}{9}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{4}{81}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{2}{9}=\frac{2}{9} x+\frac{2}{9}=-\frac{2}{9}
Egyszerűsítünk.
x=0 x=-\frac{4}{9}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{2}{9}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}