Szorzattá alakítás
\left(3p-8\right)\left(3p-2\right)
Kiértékelés
\left(3p-8\right)\left(3p-2\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-30 ab=9\times 16=144
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 9p^{2}+ap+bp+16 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-144 -2,-72 -3,-48 -4,-36 -6,-24 -8,-18 -9,-16 -12,-12
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 144.
-1-144=-145 -2-72=-74 -3-48=-51 -4-36=-40 -6-24=-30 -8-18=-26 -9-16=-25 -12-12=-24
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-24 b=-6
A megoldás az a pár, amelynek összege -30.
\left(9p^{2}-24p\right)+\left(-6p+16\right)
Átírjuk az értéket (9p^{2}-30p+16) \left(9p^{2}-24p\right)+\left(-6p+16\right) alakban.
3p\left(3p-8\right)-2\left(3p-8\right)
A 3p a második csoportban lévő első és -2 faktort.
\left(3p-8\right)\left(3p-2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3p-8 általános kifejezést a zárójelből.
9p^{2}-30p+16=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
p=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{\left(-30\right)^{2}-4\times 9\times 16}}{2\times 9}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
p=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{900-4\times 9\times 16}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: -30.
p=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{900-36\times 16}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
p=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{900-576}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -36 és 16.
p=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{324}}{2\times 9}
Összeadjuk a következőket: 900 és -576.
p=\frac{-\left(-30\right)±18}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 324.
p=\frac{30±18}{2\times 9}
-30 ellentettje 30.
p=\frac{30±18}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
p=\frac{48}{18}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{30±18}{18}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 30 és 18.
p=\frac{8}{3}
A törtet (\frac{48}{18}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
p=\frac{12}{18}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{30±18}{18}). ± előjele negatív. 18 kivonása a következőből: 30.
p=\frac{2}{3}
A törtet (\frac{12}{18}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
9p^{2}-30p+16=9\left(p-\frac{8}{3}\right)\left(p-\frac{2}{3}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{8}{3} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{2}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
9p^{2}-30p+16=9\times \frac{3p-8}{3}\left(p-\frac{2}{3}\right)
\frac{8}{3} kivonása a következőből: p: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
9p^{2}-30p+16=9\times \frac{3p-8}{3}\times \frac{3p-2}{3}
\frac{2}{3} kivonása a következőből: p: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
9p^{2}-30p+16=9\times \frac{\left(3p-8\right)\left(3p-2\right)}{3\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{3p-8}{3} és \frac{3p-2}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
9p^{2}-30p+16=9\times \frac{\left(3p-8\right)\left(3p-2\right)}{9}
Összeszorozzuk a következőket: 3 és 3.
9p^{2}-30p+16=\left(3p-8\right)\left(3p-2\right)
A legnagyobb közös osztó (9) kiejtése itt: 9 és 9.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}