Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{41} + 3}{8} \approx 1,17539053
x=\frac{3-\sqrt{41}}{8}\approx -0,42539053
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
8x^{2}-6x-4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\times 8\left(-4\right)}}{2\times 8}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 8 értéket a-ba, a(z) -6 értéket b-be és a(z) -4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\times 8\left(-4\right)}}{2\times 8}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-32\left(-4\right)}}{2\times 8}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 8.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+128}}{2\times 8}
Összeszorozzuk a következőket: -32 és -4.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{164}}{2\times 8}
Összeadjuk a következőket: 36 és 128.
x=\frac{-\left(-6\right)±2\sqrt{41}}{2\times 8}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 164.
x=\frac{6±2\sqrt{41}}{2\times 8}
-6 ellentettje 6.
x=\frac{6±2\sqrt{41}}{16}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 8.
x=\frac{2\sqrt{41}+6}{16}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±2\sqrt{41}}{16}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 2\sqrt{41}.
x=\frac{\sqrt{41}+3}{8}
6+2\sqrt{41} elosztása a következővel: 16.
x=\frac{6-2\sqrt{41}}{16}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±2\sqrt{41}}{16}). ± előjele negatív. 2\sqrt{41} kivonása a következőből: 6.
x=\frac{3-\sqrt{41}}{8}
6-2\sqrt{41} elosztása a következővel: 16.
x=\frac{\sqrt{41}+3}{8} x=\frac{3-\sqrt{41}}{8}
Megoldottuk az egyenletet.
8x^{2}-6x-4=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
8x^{2}-6x-4-\left(-4\right)=-\left(-4\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
8x^{2}-6x=-\left(-4\right)
Ha kivonjuk a(z) -4 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
8x^{2}-6x=4
-4 kivonása a következőből: 0.
\frac{8x^{2}-6x}{8}=\frac{4}{8}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 8.
x^{2}+\left(-\frac{6}{8}\right)x=\frac{4}{8}
A(z) 8 értékkel való osztás eltünteti a(z) 8 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{3}{4}x=\frac{4}{8}
A törtet (\frac{-6}{8}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{3}{4}x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{4}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{3}{4}x+\left(-\frac{3}{8}\right)^{2}=\frac{1}{2}+\left(-\frac{3}{8}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{3}{4} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{8}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{8} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{3}{4}x+\frac{9}{64}=\frac{1}{2}+\frac{9}{64}
A(z) -\frac{3}{8} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{3}{4}x+\frac{9}{64}=\frac{41}{64}
\frac{1}{2} és \frac{9}{64} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{3}{8}\right)^{2}=\frac{41}{64}
Tényezőkre x^{2}-\frac{3}{4}x+\frac{9}{64}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{8}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{41}{64}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{8}=\frac{\sqrt{41}}{8} x-\frac{3}{8}=-\frac{\sqrt{41}}{8}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{41}+3}{8} x=\frac{3-\sqrt{41}}{8}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{8}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}