Megoldás a(z) t változóra
t=2
t=4
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
6t-t^{2}=8
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
6t-t^{2}-8=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8.
-t^{2}+6t-8=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=6 ab=-\left(-8\right)=8
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -t^{2}+at+bt-8 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,8 2,4
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 8.
1+8=9 2+4=6
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=4 b=2
A megoldás az a pár, amelynek összege 6.
\left(-t^{2}+4t\right)+\left(2t-8\right)
Átírjuk az értéket (-t^{2}+6t-8) \left(-t^{2}+4t\right)+\left(2t-8\right) alakban.
-t\left(t-4\right)+2\left(t-4\right)
A -t a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(t-4\right)\left(-t+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) t-4 általános kifejezést a zárójelből.
t=4 t=2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a t-4=0 és a -t+2=0.
6t-t^{2}=8
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
6t-t^{2}-8=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8.
-t^{2}+6t-8=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\left(-1\right)\left(-8\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-6±\sqrt{36-4\left(-1\right)\left(-8\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
t=\frac{-6±\sqrt{36+4\left(-8\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
t=\frac{-6±\sqrt{36-32}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -8.
t=\frac{-6±\sqrt{4}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 36 és -32.
t=\frac{-6±2}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4.
t=\frac{-6±2}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
t=-\frac{4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-6±2}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 2.
t=2
-4 elosztása a következővel: -2.
t=-\frac{8}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-6±2}{-2}). ± előjele negatív. 2 kivonása a következőből: -6.
t=4
-8 elosztása a következővel: -2.
t=2 t=4
Megoldottuk az egyenletet.
6t-t^{2}=8
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-t^{2}+6t=8
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-t^{2}+6t}{-1}=\frac{8}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
t^{2}+\frac{6}{-1}t=\frac{8}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
t^{2}-6t=\frac{8}{-1}
6 elosztása a következővel: -1.
t^{2}-6t=-8
8 elosztása a következővel: -1.
t^{2}-6t+\left(-3\right)^{2}=-8+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}-6t+9=-8+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
t^{2}-6t+9=1
Összeadjuk a következőket: -8 és 9.
\left(t-3\right)^{2}=1
Tényezőkre t^{2}-6t+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t-3\right)^{2}}=\sqrt{1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t-3=1 t-3=-1
Egyszerűsítünk.
t=4 t=2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}