Szorzattá alakítás
\left(c-2\right)\left(7c-3\right)
Kiértékelés
\left(c-2\right)\left(7c-3\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-17 ab=7\times 6=42
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 7c^{2}+ac+bc+6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-42 -2,-21 -3,-14 -6,-7
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 42.
-1-42=-43 -2-21=-23 -3-14=-17 -6-7=-13
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-14 b=-3
A megoldás az a pár, amelynek összege -17.
\left(7c^{2}-14c\right)+\left(-3c+6\right)
Átírjuk az értéket (7c^{2}-17c+6) \left(7c^{2}-14c\right)+\left(-3c+6\right) alakban.
7c\left(c-2\right)-3\left(c-2\right)
A 7c a második csoportban lévő első és -3 faktort.
\left(c-2\right)\left(7c-3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) c-2 általános kifejezést a zárójelből.
7c^{2}-17c+6=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
c=\frac{-\left(-17\right)±\sqrt{\left(-17\right)^{2}-4\times 7\times 6}}{2\times 7}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
c=\frac{-\left(-17\right)±\sqrt{289-4\times 7\times 6}}{2\times 7}
Négyzetre emeljük a következőt: -17.
c=\frac{-\left(-17\right)±\sqrt{289-28\times 6}}{2\times 7}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 7.
c=\frac{-\left(-17\right)±\sqrt{289-168}}{2\times 7}
Összeszorozzuk a következőket: -28 és 6.
c=\frac{-\left(-17\right)±\sqrt{121}}{2\times 7}
Összeadjuk a következőket: 289 és -168.
c=\frac{-\left(-17\right)±11}{2\times 7}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 121.
c=\frac{17±11}{2\times 7}
-17 ellentettje 17.
c=\frac{17±11}{14}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 7.
c=\frac{28}{14}
Megoldjuk az egyenletet (c=\frac{17±11}{14}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 17 és 11.
c=2
28 elosztása a következővel: 14.
c=\frac{6}{14}
Megoldjuk az egyenletet (c=\frac{17±11}{14}). ± előjele negatív. 11 kivonása a következőből: 17.
c=\frac{3}{7}
A törtet (\frac{6}{14}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
7c^{2}-17c+6=7\left(c-2\right)\left(c-\frac{3}{7}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 2 értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{3}{7} értéket pedig x_{2} helyére.
7c^{2}-17c+6=7\left(c-2\right)\times \frac{7c-3}{7}
\frac{3}{7} kivonása a következőből: c: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
7c^{2}-17c+6=\left(c-2\right)\left(7c-3\right)
A legnagyobb közös osztó (7) kiejtése itt: 7 és 7.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}