Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

7x^{2}+2x+9=8
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
7x^{2}+2x+9-8=8-8
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 8.
7x^{2}+2x+9-8=0
Ha kivonjuk a(z) 8 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
7x^{2}+2x+1=0
8 kivonása a következőből: 9.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\times 7}}{2\times 7}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 7 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\times 7}}{2\times 7}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4-28}}{2\times 7}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 7.
x=\frac{-2±\sqrt{-24}}{2\times 7}
Összeadjuk a következőket: 4 és -28.
x=\frac{-2±2\sqrt{6}i}{2\times 7}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -24.
x=\frac{-2±2\sqrt{6}i}{14}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 7.
x=\frac{-2+2\sqrt{6}i}{14}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±2\sqrt{6}i}{14}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 2i\sqrt{6}.
x=\frac{-1+\sqrt{6}i}{7}
-2+2i\sqrt{6} elosztása a következővel: 14.
x=\frac{-2\sqrt{6}i-2}{14}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±2\sqrt{6}i}{14}). ± előjele negatív. 2i\sqrt{6} kivonása a következőből: -2.
x=\frac{-\sqrt{6}i-1}{7}
-2-2i\sqrt{6} elosztása a következővel: 14.
x=\frac{-1+\sqrt{6}i}{7} x=\frac{-\sqrt{6}i-1}{7}
Megoldottuk az egyenletet.
7x^{2}+2x+9=8
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
7x^{2}+2x+9-9=8-9
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 9.
7x^{2}+2x=8-9
Ha kivonjuk a(z) 9 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
7x^{2}+2x=-1
9 kivonása a következőből: 8.
\frac{7x^{2}+2x}{7}=-\frac{1}{7}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 7.
x^{2}+\frac{2}{7}x=-\frac{1}{7}
A(z) 7 értékkel való osztás eltünteti a(z) 7 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{2}{7}x+\left(\frac{1}{7}\right)^{2}=-\frac{1}{7}+\left(\frac{1}{7}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{2}{7} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{7}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{7} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{2}{7}x+\frac{1}{49}=-\frac{1}{7}+\frac{1}{49}
A(z) \frac{1}{7} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{2}{7}x+\frac{1}{49}=-\frac{6}{49}
-\frac{1}{7} és \frac{1}{49} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{7}\right)^{2}=-\frac{6}{49}
Tényezőkre x^{2}+\frac{2}{7}x+\frac{1}{49}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{7}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{6}{49}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{7}=\frac{\sqrt{6}i}{7} x+\frac{1}{7}=-\frac{\sqrt{6}i}{7}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{-1+\sqrt{6}i}{7} x=\frac{-\sqrt{6}i-1}{7}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{7}.