Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{445}}{30}+\frac{1}{6}\approx 0,869834104
x=-\frac{\sqrt{445}}{30}+\frac{1}{6}\approx -0,53650077
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
15x^{2}-5x=7
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
15x^{2}-5x-7=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 7.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{\left(-5\right)^{2}-4\times 15\left(-7\right)}}{2\times 15}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 15 értéket a-ba, a(z) -5 értéket b-be és a(z) -7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-4\times 15\left(-7\right)}}{2\times 15}
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-60\left(-7\right)}}{2\times 15}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 15.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25+420}}{2\times 15}
Összeszorozzuk a következőket: -60 és -7.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{445}}{2\times 15}
Összeadjuk a következőket: 25 és 420.
x=\frac{5±\sqrt{445}}{2\times 15}
-5 ellentettje 5.
x=\frac{5±\sqrt{445}}{30}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 15.
x=\frac{\sqrt{445}+5}{30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±\sqrt{445}}{30}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 5 és \sqrt{445}.
x=\frac{\sqrt{445}}{30}+\frac{1}{6}
5+\sqrt{445} elosztása a következővel: 30.
x=\frac{5-\sqrt{445}}{30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±\sqrt{445}}{30}). ± előjele negatív. \sqrt{445} kivonása a következőből: 5.
x=-\frac{\sqrt{445}}{30}+\frac{1}{6}
5-\sqrt{445} elosztása a következővel: 30.
x=\frac{\sqrt{445}}{30}+\frac{1}{6} x=-\frac{\sqrt{445}}{30}+\frac{1}{6}
Megoldottuk az egyenletet.
15x^{2}-5x=7
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\frac{15x^{2}-5x}{15}=\frac{7}{15}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 15.
x^{2}+\left(-\frac{5}{15}\right)x=\frac{7}{15}
A(z) 15 értékkel való osztás eltünteti a(z) 15 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{1}{3}x=\frac{7}{15}
A törtet (\frac{-5}{15}) leegyszerűsítjük 5 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{1}{3}x+\left(-\frac{1}{6}\right)^{2}=\frac{7}{15}+\left(-\frac{1}{6}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{1}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{6}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{6} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{1}{3}x+\frac{1}{36}=\frac{7}{15}+\frac{1}{36}
A(z) -\frac{1}{6} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{1}{3}x+\frac{1}{36}=\frac{89}{180}
\frac{7}{15} és \frac{1}{36} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{1}{6}\right)^{2}=\frac{89}{180}
Tényezőkre x^{2}-\frac{1}{3}x+\frac{1}{36}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{6}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{89}{180}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{6}=\frac{\sqrt{445}}{30} x-\frac{1}{6}=-\frac{\sqrt{445}}{30}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{445}}{30}+\frac{1}{6} x=-\frac{\sqrt{445}}{30}+\frac{1}{6}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{6}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}