Megoldás a(z) x változóra
x = -\frac{5}{2} = -2\frac{1}{2} = -2,5
x=4
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x^{2}-3x-20=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
a+b=-3 ab=2\left(-20\right)=-40
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx-20 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-40 2,-20 4,-10 5,-8
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -40.
1-40=-39 2-20=-18 4-10=-6 5-8=-3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-8 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege -3.
\left(2x^{2}-8x\right)+\left(5x-20\right)
Átírjuk az értéket (2x^{2}-3x-20) \left(2x^{2}-8x\right)+\left(5x-20\right) alakban.
2x\left(x-4\right)+5\left(x-4\right)
A 2x a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(x-4\right)\left(2x+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-4 általános kifejezést a zárójelből.
x=4 x=-\frac{5}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-4=0 és a 2x+5=0.
6x^{2}-9x-60=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{\left(-9\right)^{2}-4\times 6\left(-60\right)}}{2\times 6}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 6 értéket a-ba, a(z) -9 értéket b-be és a(z) -60 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-4\times 6\left(-60\right)}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: -9.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-24\left(-60\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81+1440}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -60.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{1521}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 81 és 1440.
x=\frac{-\left(-9\right)±39}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1521.
x=\frac{9±39}{2\times 6}
-9 ellentettje 9.
x=\frac{9±39}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{48}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{9±39}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 9 és 39.
x=4
48 elosztása a következővel: 12.
x=-\frac{30}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{9±39}{12}). ± előjele negatív. 39 kivonása a következőből: 9.
x=-\frac{5}{2}
A törtet (\frac{-30}{12}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x=4 x=-\frac{5}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
6x^{2}-9x-60=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
6x^{2}-9x-60-\left(-60\right)=-\left(-60\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 60.
6x^{2}-9x=-\left(-60\right)
Ha kivonjuk a(z) -60 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
6x^{2}-9x=60
-60 kivonása a következőből: 0.
\frac{6x^{2}-9x}{6}=\frac{60}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
x^{2}+\left(-\frac{9}{6}\right)x=\frac{60}{6}
A(z) 6 értékkel való osztás eltünteti a(z) 6 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{3}{2}x=\frac{60}{6}
A törtet (\frac{-9}{6}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{3}{2}x=10
60 elosztása a következővel: 6.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\left(-\frac{3}{4}\right)^{2}=10+\left(-\frac{3}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{3}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}=10+\frac{9}{16}
A(z) -\frac{3}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}=\frac{169}{16}
Összeadjuk a következőket: 10 és \frac{9}{16}.
\left(x-\frac{3}{4}\right)^{2}=\frac{169}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{169}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{4}=\frac{13}{4} x-\frac{3}{4}=-\frac{13}{4}
Egyszerűsítünk.
x=4 x=-\frac{5}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}