Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{195}}{6}-\frac{3}{2}\approx 0,827373341
x=-\frac{\sqrt{195}}{6}-\frac{3}{2}\approx -3,827373341
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
6x^{2}+18x-19=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-18±\sqrt{18^{2}-4\times 6\left(-19\right)}}{2\times 6}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 6 értéket a-ba, a(z) 18 értéket b-be és a(z) -19 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-18±\sqrt{324-4\times 6\left(-19\right)}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: 18.
x=\frac{-18±\sqrt{324-24\left(-19\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{-18±\sqrt{324+456}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -19.
x=\frac{-18±\sqrt{780}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 324 és 456.
x=\frac{-18±2\sqrt{195}}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 780.
x=\frac{-18±2\sqrt{195}}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{2\sqrt{195}-18}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-18±2\sqrt{195}}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -18 és 2\sqrt{195}.
x=\frac{\sqrt{195}}{6}-\frac{3}{2}
-18+2\sqrt{195} elosztása a következővel: 12.
x=\frac{-2\sqrt{195}-18}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-18±2\sqrt{195}}{12}). ± előjele negatív. 2\sqrt{195} kivonása a következőből: -18.
x=-\frac{\sqrt{195}}{6}-\frac{3}{2}
-18-2\sqrt{195} elosztása a következővel: 12.
x=\frac{\sqrt{195}}{6}-\frac{3}{2} x=-\frac{\sqrt{195}}{6}-\frac{3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
6x^{2}+18x-19=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
6x^{2}+18x-19-\left(-19\right)=-\left(-19\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 19.
6x^{2}+18x=-\left(-19\right)
Ha kivonjuk a(z) -19 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
6x^{2}+18x=19
-19 kivonása a következőből: 0.
\frac{6x^{2}+18x}{6}=\frac{19}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
x^{2}+\frac{18}{6}x=\frac{19}{6}
A(z) 6 értékkel való osztás eltünteti a(z) 6 értékkel való szorzást.
x^{2}+3x=\frac{19}{6}
18 elosztása a következővel: 6.
x^{2}+3x+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{19}{6}+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+3x+\frac{9}{4}=\frac{19}{6}+\frac{9}{4}
A(z) \frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+3x+\frac{9}{4}=\frac{65}{12}
\frac{19}{6} és \frac{9}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{65}{12}
Tényezőkre x^{2}+3x+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{65}{12}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{3}{2}=\frac{\sqrt{195}}{6} x+\frac{3}{2}=-\frac{\sqrt{195}}{6}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{195}}{6}-\frac{3}{2} x=-\frac{\sqrt{195}}{6}-\frac{3}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}