Szorzattá alakítás
\left(3s-5\right)\left(2s+7\right)
Kiértékelés
\left(3s-5\right)\left(2s+7\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=11 ab=6\left(-35\right)=-210
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 6s^{2}+as+bs-35 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,210 -2,105 -3,70 -5,42 -6,35 -7,30 -10,21 -14,15
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -210.
-1+210=209 -2+105=103 -3+70=67 -5+42=37 -6+35=29 -7+30=23 -10+21=11 -14+15=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-10 b=21
A megoldás az a pár, amelynek összege 11.
\left(6s^{2}-10s\right)+\left(21s-35\right)
Átírjuk az értéket (6s^{2}+11s-35) \left(6s^{2}-10s\right)+\left(21s-35\right) alakban.
2s\left(3s-5\right)+7\left(3s-5\right)
A 2s a második csoportban lévő első és 7 faktort.
\left(3s-5\right)\left(2s+7\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3s-5 általános kifejezést a zárójelből.
6s^{2}+11s-35=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
s=\frac{-11±\sqrt{11^{2}-4\times 6\left(-35\right)}}{2\times 6}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
s=\frac{-11±\sqrt{121-4\times 6\left(-35\right)}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: 11.
s=\frac{-11±\sqrt{121-24\left(-35\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
s=\frac{-11±\sqrt{121+840}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -35.
s=\frac{-11±\sqrt{961}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 121 és 840.
s=\frac{-11±31}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 961.
s=\frac{-11±31}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
s=\frac{20}{12}
Megoldjuk az egyenletet (s=\frac{-11±31}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -11 és 31.
s=\frac{5}{3}
A törtet (\frac{20}{12}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
s=-\frac{42}{12}
Megoldjuk az egyenletet (s=\frac{-11±31}{12}). ± előjele negatív. 31 kivonása a következőből: -11.
s=-\frac{7}{2}
A törtet (\frac{-42}{12}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
6s^{2}+11s-35=6\left(s-\frac{5}{3}\right)\left(s-\left(-\frac{7}{2}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{5}{3} értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{7}{2} értéket pedig x_{2} helyére.
6s^{2}+11s-35=6\left(s-\frac{5}{3}\right)\left(s+\frac{7}{2}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
6s^{2}+11s-35=6\times \frac{3s-5}{3}\left(s+\frac{7}{2}\right)
\frac{5}{3} kivonása a következőből: s: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
6s^{2}+11s-35=6\times \frac{3s-5}{3}\times \frac{2s+7}{2}
\frac{7}{2} és s összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
6s^{2}+11s-35=6\times \frac{\left(3s-5\right)\left(2s+7\right)}{3\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{3s-5}{3} és \frac{2s+7}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
6s^{2}+11s-35=6\times \frac{\left(3s-5\right)\left(2s+7\right)}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 3 és 2.
6s^{2}+11s-35=\left(3s-5\right)\left(2s+7\right)
A legnagyobb közös osztó (6) kiejtése itt: 6 és 6.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}