Szorzattá alakítás
3\left(b-5\right)\left(2b+1\right)
Kiértékelés
3\left(b-5\right)\left(2b+1\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3\left(2b^{2}-9b-5\right)
Kiemeljük a következőt: 3.
p+q=-9 pq=2\left(-5\right)=-10
Vegyük a következőt: 2b^{2}-9b-5. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2b^{2}+pb+qb-5 alakúvá. A p és q megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-10 2,-5
Mivel a pq negatív, p és q rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a p+q negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -10.
1-10=-9 2-5=-3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
p=-10 q=1
A megoldás az a pár, amelynek összege -9.
\left(2b^{2}-10b\right)+\left(b-5\right)
Átírjuk az értéket (2b^{2}-9b-5) \left(2b^{2}-10b\right)+\left(b-5\right) alakban.
2b\left(b-5\right)+b-5
Emelje ki a(z) 2b elemet a(z) 2b^{2}-10b kifejezésből.
\left(b-5\right)\left(2b+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) b-5 általános kifejezést a zárójelből.
3\left(b-5\right)\left(2b+1\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
6b^{2}-27b-15=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
b=\frac{-\left(-27\right)±\sqrt{\left(-27\right)^{2}-4\times 6\left(-15\right)}}{2\times 6}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
b=\frac{-\left(-27\right)±\sqrt{729-4\times 6\left(-15\right)}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: -27.
b=\frac{-\left(-27\right)±\sqrt{729-24\left(-15\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
b=\frac{-\left(-27\right)±\sqrt{729+360}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -15.
b=\frac{-\left(-27\right)±\sqrt{1089}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 729 és 360.
b=\frac{-\left(-27\right)±33}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1089.
b=\frac{27±33}{2\times 6}
-27 ellentettje 27.
b=\frac{27±33}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
b=\frac{60}{12}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{27±33}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 27 és 33.
b=5
60 elosztása a következővel: 12.
b=-\frac{6}{12}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{27±33}{12}). ± előjele negatív. 33 kivonása a következőből: 27.
b=-\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-6}{12}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
6b^{2}-27b-15=6\left(b-5\right)\left(b-\left(-\frac{1}{2}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 5 értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{1}{2} értéket pedig x_{2} helyére.
6b^{2}-27b-15=6\left(b-5\right)\left(b+\frac{1}{2}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
6b^{2}-27b-15=6\left(b-5\right)\times \frac{2b+1}{2}
\frac{1}{2} és b összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
6b^{2}-27b-15=3\left(b-5\right)\left(2b+1\right)
A legnagyobb közös osztó (2) kiejtése itt: 6 és 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}