Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{39}{10} = 3\frac{9}{10} = 3,9
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
6-2x+2=\frac{1}{5}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -2 és x-1.
8-2x=\frac{1}{5}
Összeadjuk a következőket: 6 és 2. Az eredmény 8.
-2x=\frac{1}{5}-8
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8.
-2x=\frac{1}{5}-\frac{40}{5}
Átalakítjuk a számot (8) törtté (\frac{40}{5}).
-2x=\frac{1-40}{5}
Mivel \frac{1}{5} és \frac{40}{5} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
-2x=-\frac{39}{5}
Kivonjuk a(z) 40 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -39.
x=\frac{-\frac{39}{5}}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x=\frac{-39}{5\left(-2\right)}
Kifejezzük a hányadost (\frac{-\frac{39}{5}}{-2}) egyetlen törtként.
x=\frac{-39}{-10}
Összeszorozzuk a következőket: 5 és -2. Az eredmény -10.
x=\frac{39}{10}
A(z) \frac{-39}{-10} egyszerűsíthető \frac{39}{10} alakúvá, ha töröljük a mínuszjelet a számlálóból és a nevezőből.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}