Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

3x^{2}+2x-5=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a+b=2 ab=3\left(-5\right)=-15
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx-5 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,15 -3,5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -15.
-1+15=14 -3+5=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege 2.
\left(3x^{2}-3x\right)+\left(5x-5\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}+2x-5) \left(3x^{2}-3x\right)+\left(5x-5\right) alakban.
3x\left(x-1\right)+5\left(x-1\right)
A 3x a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(x-1\right)\left(3x+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=1 x=-\frac{5}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-1=0 és a 3x+5=0.
6x^{2}+4x-10=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\times 6\left(-10\right)}}{2\times 6}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 6 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) -10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-4±\sqrt{16-4\times 6\left(-10\right)}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
x=\frac{-4±\sqrt{16-24\left(-10\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{-4±\sqrt{16+240}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -10.
x=\frac{-4±\sqrt{256}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 16 és 240.
x=\frac{-4±16}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 256.
x=\frac{-4±16}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{12}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±16}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 16.
x=1
12 elosztása a következővel: 12.
x=-\frac{20}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±16}{12}). ± előjele negatív. 16 kivonása a következőből: -4.
x=-\frac{5}{3}
A törtet (\frac{-20}{12}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=1 x=-\frac{5}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
6x^{2}+4x-10=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
6x^{2}+4x-10-\left(-10\right)=-\left(-10\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 10.
6x^{2}+4x=-\left(-10\right)
Ha kivonjuk a(z) -10 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
6x^{2}+4x=10
-10 kivonása a következőből: 0.
\frac{6x^{2}+4x}{6}=\frac{10}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
x^{2}+\frac{4}{6}x=\frac{10}{6}
A(z) 6 értékkel való osztás eltünteti a(z) 6 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{2}{3}x=\frac{10}{6}
A törtet (\frac{4}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{2}{3}x=\frac{5}{3}
A törtet (\frac{10}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{2}{3}x+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}=\frac{5}{3}+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{2}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{3}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=\frac{5}{3}+\frac{1}{9}
A(z) \frac{1}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=\frac{16}{9}
\frac{5}{3} és \frac{1}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{3}\right)^{2}=\frac{16}{9}
Tényezőkre x^{2}+\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{16}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{3}=\frac{4}{3} x+\frac{1}{3}=-\frac{4}{3}
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-\frac{5}{3}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{3}.