Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\sqrt{190}-1\approx 12,784048752
x=-\left(\sqrt{190}+1\right)\approx -14,784048752
Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{190}-1\approx 12,784048752
x=-\sqrt{190}-1\approx -14,784048752
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
6x^{2}+12x-1134=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-12±\sqrt{12^{2}-4\times 6\left(-1134\right)}}{2\times 6}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 6 értéket a-ba, a(z) 12 értéket b-be és a(z) -1134 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-12±\sqrt{144-4\times 6\left(-1134\right)}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: 12.
x=\frac{-12±\sqrt{144-24\left(-1134\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{-12±\sqrt{144+27216}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -1134.
x=\frac{-12±\sqrt{27360}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 144 és 27216.
x=\frac{-12±12\sqrt{190}}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 27360.
x=\frac{-12±12\sqrt{190}}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{12\sqrt{190}-12}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-12±12\sqrt{190}}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -12 és 12\sqrt{190}.
x=\sqrt{190}-1
-12+12\sqrt{190} elosztása a következővel: 12.
x=\frac{-12\sqrt{190}-12}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-12±12\sqrt{190}}{12}). ± előjele negatív. 12\sqrt{190} kivonása a következőből: -12.
x=-\sqrt{190}-1
-12-12\sqrt{190} elosztása a következővel: 12.
x=\sqrt{190}-1 x=-\sqrt{190}-1
Megoldottuk az egyenletet.
6x^{2}+12x-1134=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
6x^{2}+12x-1134-\left(-1134\right)=-\left(-1134\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1134.
6x^{2}+12x=-\left(-1134\right)
Ha kivonjuk a(z) -1134 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
6x^{2}+12x=1134
-1134 kivonása a következőből: 0.
\frac{6x^{2}+12x}{6}=\frac{1134}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
x^{2}+\frac{12}{6}x=\frac{1134}{6}
A(z) 6 értékkel való osztás eltünteti a(z) 6 értékkel való szorzást.
x^{2}+2x=\frac{1134}{6}
12 elosztása a következővel: 6.
x^{2}+2x=189
1134 elosztása a következővel: 6.
x^{2}+2x+1^{2}=189+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=189+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=190
Összeadjuk a következőket: 189 és 1.
\left(x+1\right)^{2}=190
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{190}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=\sqrt{190} x+1=-\sqrt{190}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{190}-1 x=-\sqrt{190}-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
6x^{2}+12x-1134=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-12±\sqrt{12^{2}-4\times 6\left(-1134\right)}}{2\times 6}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 6 értéket a-ba, a(z) 12 értéket b-be és a(z) -1134 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-12±\sqrt{144-4\times 6\left(-1134\right)}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: 12.
x=\frac{-12±\sqrt{144-24\left(-1134\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{-12±\sqrt{144+27216}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -1134.
x=\frac{-12±\sqrt{27360}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 144 és 27216.
x=\frac{-12±12\sqrt{190}}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 27360.
x=\frac{-12±12\sqrt{190}}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{12\sqrt{190}-12}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-12±12\sqrt{190}}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -12 és 12\sqrt{190}.
x=\sqrt{190}-1
-12+12\sqrt{190} elosztása a következővel: 12.
x=\frac{-12\sqrt{190}-12}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-12±12\sqrt{190}}{12}). ± előjele negatív. 12\sqrt{190} kivonása a következőből: -12.
x=-\sqrt{190}-1
-12-12\sqrt{190} elosztása a következővel: 12.
x=\sqrt{190}-1 x=-\sqrt{190}-1
Megoldottuk az egyenletet.
6x^{2}+12x-1134=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
6x^{2}+12x-1134-\left(-1134\right)=-\left(-1134\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1134.
6x^{2}+12x=-\left(-1134\right)
Ha kivonjuk a(z) -1134 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
6x^{2}+12x=1134
-1134 kivonása a következőből: 0.
\frac{6x^{2}+12x}{6}=\frac{1134}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
x^{2}+\frac{12}{6}x=\frac{1134}{6}
A(z) 6 értékkel való osztás eltünteti a(z) 6 értékkel való szorzást.
x^{2}+2x=\frac{1134}{6}
12 elosztása a következővel: 6.
x^{2}+2x=189
1134 elosztása a következővel: 6.
x^{2}+2x+1^{2}=189+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=189+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=190
Összeadjuk a következőket: 189 és 1.
\left(x+1\right)^{2}=190
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{190}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=\sqrt{190} x+1=-\sqrt{190}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{190}-1 x=-\sqrt{190}-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}