Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{2}{3}\approx -0,666666667
x = \frac{3}{2} = 1\frac{1}{2} = 1,5
Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=i
x = \frac{3}{2} = 1\frac{1}{2} = 1,5
x=-i
x=-\frac{2}{3}\approx -0,666666667
Grafikon
Teszt
Polynomial
5 ehhez hasonló probléma:
6 { \left( { x }^{ 2 } \right) }^{ 2 } -5 { x }^{ 2 } x-5x-6=0
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
6x^{4}-5xx^{2}-5x-6=0
Átrendezzük az egyenletet, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
±1,±2,±3,±6,±\frac{1}{2},±\frac{3}{2},±\frac{1}{3},±\frac{2}{3},±\frac{1}{6}
A Rolle-féle gyöktétel alapján, a polinom összes racionális gyöke \frac{p}{q} formájú, ahol p osztója a(z) -6 állandónak, és q osztója a(z) 6 főegyütthatónak. Az összes lehetséges \frac{p}{q} listázása.
x=-\frac{2}{3}
Keresünk egy ilyen gyököt úgy, hogy az összes egész értékkel próbálkozunk, az abszolút érték szerinti legkisebbel kezdve. Ha nincs találat egész gyökökre, törtekkel próbálkozunk tovább.
2x^{3}-3x^{2}+2x-3=0
A faktorizációs tétel alapján a(z) x-k minden k gyök esetén osztója a polinomnak. Elosztjuk a(z) -5xx^{2}-5x+6x^{4}-6 értéket a(z) 3\left(x+\frac{2}{3}\right)=3x+2 értékkel. Az eredmény 2x^{3}-3x^{2}+2x-3. Megoldjuk az egyenletet úgy, hogy 0 legyen az eredménye.
±\frac{3}{2},±3,±\frac{1}{2},±1
A Rolle-féle gyöktétel alapján, a polinom összes racionális gyöke \frac{p}{q} formájú, ahol p osztója a(z) -3 állandónak, és q osztója a(z) 2 főegyütthatónak. Az összes lehetséges \frac{p}{q} listázása.
x=\frac{3}{2}
Keresünk egy ilyen gyököt úgy, hogy az összes egész értékkel próbálkozunk, az abszolút érték szerinti legkisebbel kezdve. Ha nincs találat egész gyökökre, törtekkel próbálkozunk tovább.
x^{2}+1=0
A faktorizációs tétel alapján a(z) x-k minden k gyök esetén osztója a polinomnak. Elosztjuk a(z) 2x^{3}-3x^{2}+2x-3 értéket a(z) 2\left(x-\frac{3}{2}\right)=2x-3 értékkel. Az eredmény x^{2}+1. Megoldjuk az egyenletet úgy, hogy 0 legyen az eredménye.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\times 1\times 1}}{2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben.
x=\frac{0±\sqrt{-4}}{2}
Elvégezzük a számításokat.
x\in \emptyset
Nincs megoldása az egyenletnek, mert az egyik negatív szám négyzetgyöke nincs definiálva a valós számok mezőjében.
x=-\frac{2}{3} x=\frac{3}{2}
Listát készítünk az összes lehetséges megoldásról.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}