Szorzattá alakítás
\left(8s-1\right)\left(7s+3\right)
Kiértékelés
\left(8s-1\right)\left(7s+3\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=17 ab=56\left(-3\right)=-168
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 56s^{2}+as+bs-3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,168 -2,84 -3,56 -4,42 -6,28 -7,24 -8,21 -12,14
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -168.
-1+168=167 -2+84=82 -3+56=53 -4+42=38 -6+28=22 -7+24=17 -8+21=13 -12+14=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-7 b=24
A megoldás az a pár, amelynek összege 17.
\left(56s^{2}-7s\right)+\left(24s-3\right)
Átírjuk az értéket (56s^{2}+17s-3) \left(56s^{2}-7s\right)+\left(24s-3\right) alakban.
7s\left(8s-1\right)+3\left(8s-1\right)
A 7s a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(8s-1\right)\left(7s+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 8s-1 általános kifejezést a zárójelből.
56s^{2}+17s-3=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
s=\frac{-17±\sqrt{17^{2}-4\times 56\left(-3\right)}}{2\times 56}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
s=\frac{-17±\sqrt{289-4\times 56\left(-3\right)}}{2\times 56}
Négyzetre emeljük a következőt: 17.
s=\frac{-17±\sqrt{289-224\left(-3\right)}}{2\times 56}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 56.
s=\frac{-17±\sqrt{289+672}}{2\times 56}
Összeszorozzuk a következőket: -224 és -3.
s=\frac{-17±\sqrt{961}}{2\times 56}
Összeadjuk a következőket: 289 és 672.
s=\frac{-17±31}{2\times 56}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 961.
s=\frac{-17±31}{112}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 56.
s=\frac{14}{112}
Megoldjuk az egyenletet (s=\frac{-17±31}{112}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -17 és 31.
s=\frac{1}{8}
A törtet (\frac{14}{112}) leegyszerűsítjük 14 kivonásával és kiejtésével.
s=-\frac{48}{112}
Megoldjuk az egyenletet (s=\frac{-17±31}{112}). ± előjele negatív. 31 kivonása a következőből: -17.
s=-\frac{3}{7}
A törtet (\frac{-48}{112}) leegyszerűsítjük 16 kivonásával és kiejtésével.
56s^{2}+17s-3=56\left(s-\frac{1}{8}\right)\left(s-\left(-\frac{3}{7}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{8} értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{3}{7} értéket pedig x_{2} helyére.
56s^{2}+17s-3=56\left(s-\frac{1}{8}\right)\left(s+\frac{3}{7}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
56s^{2}+17s-3=56\times \frac{8s-1}{8}\left(s+\frac{3}{7}\right)
\frac{1}{8} kivonása a következőből: s: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
56s^{2}+17s-3=56\times \frac{8s-1}{8}\times \frac{7s+3}{7}
\frac{3}{7} és s összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
56s^{2}+17s-3=56\times \frac{\left(8s-1\right)\left(7s+3\right)}{8\times 7}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{8s-1}{8} és \frac{7s+3}{7}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
56s^{2}+17s-3=56\times \frac{\left(8s-1\right)\left(7s+3\right)}{56}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és 7.
56s^{2}+17s-3=\left(8s-1\right)\left(7s+3\right)
A legnagyobb közös osztó (56) kiejtése itt: 56 és 56.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}