Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{28}\approx 0,035714286
x=\frac{1}{2}=0,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-30 ab=56\times 1=56
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 56x^{2}+ax+bx+1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-56 -2,-28 -4,-14 -7,-8
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 56.
-1-56=-57 -2-28=-30 -4-14=-18 -7-8=-15
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-28 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -30.
\left(56x^{2}-28x\right)+\left(-2x+1\right)
Átírjuk az értéket (56x^{2}-30x+1) \left(56x^{2}-28x\right)+\left(-2x+1\right) alakban.
28x\left(2x-1\right)-\left(2x-1\right)
A 28x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(2x-1\right)\left(28x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{1}{2} x=\frac{1}{28}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 2x-1=0 és a 28x-1=0.
56x^{2}-30x+1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{\left(-30\right)^{2}-4\times 56}}{2\times 56}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 56 értéket a-ba, a(z) -30 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{900-4\times 56}}{2\times 56}
Négyzetre emeljük a következőt: -30.
x=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{900-224}}{2\times 56}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 56.
x=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{676}}{2\times 56}
Összeadjuk a következőket: 900 és -224.
x=\frac{-\left(-30\right)±26}{2\times 56}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 676.
x=\frac{30±26}{2\times 56}
-30 ellentettje 30.
x=\frac{30±26}{112}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 56.
x=\frac{56}{112}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{30±26}{112}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 30 és 26.
x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{56}{112}) leegyszerűsítjük 56 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{4}{112}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{30±26}{112}). ± előjele negatív. 26 kivonása a következőből: 30.
x=\frac{1}{28}
A törtet (\frac{4}{112}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{1}{2} x=\frac{1}{28}
Megoldottuk az egyenletet.
56x^{2}-30x+1=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
56x^{2}-30x+1-1=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
56x^{2}-30x=-1
Ha kivonjuk a(z) 1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{56x^{2}-30x}{56}=-\frac{1}{56}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 56.
x^{2}+\left(-\frac{30}{56}\right)x=-\frac{1}{56}
A(z) 56 értékkel való osztás eltünteti a(z) 56 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{15}{28}x=-\frac{1}{56}
A törtet (\frac{-30}{56}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{15}{28}x+\left(-\frac{15}{56}\right)^{2}=-\frac{1}{56}+\left(-\frac{15}{56}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{15}{28} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{15}{56}. Ezután hozzáadjuk -\frac{15}{56} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{15}{28}x+\frac{225}{3136}=-\frac{1}{56}+\frac{225}{3136}
A(z) -\frac{15}{56} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{15}{28}x+\frac{225}{3136}=\frac{169}{3136}
-\frac{1}{56} és \frac{225}{3136} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{15}{56}\right)^{2}=\frac{169}{3136}
Tényezőkre x^{2}-\frac{15}{28}x+\frac{225}{3136}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{15}{56}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{169}{3136}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{15}{56}=\frac{13}{56} x-\frac{15}{56}=-\frac{13}{56}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{2} x=\frac{1}{28}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{15}{56}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}