Megoldás a(z) x változóra
x = -\frac{8}{5} = -1\frac{3}{5} = -1,6
x=2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-2 ab=5\left(-16\right)=-80
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 5x^{2}+ax+bx-16 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-80 2,-40 4,-20 5,-16 8,-10
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -80.
1-80=-79 2-40=-38 4-20=-16 5-16=-11 8-10=-2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-10 b=8
A megoldás az a pár, amelynek összege -2.
\left(5x^{2}-10x\right)+\left(8x-16\right)
Átírjuk az értéket (5x^{2}-2x-16) \left(5x^{2}-10x\right)+\left(8x-16\right) alakban.
5x\left(x-2\right)+8\left(x-2\right)
A 5x a második csoportban lévő első és 8 faktort.
\left(x-2\right)\left(5x+8\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-2 általános kifejezést a zárójelből.
x=2 x=-\frac{8}{5}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-2=0 és a 5x+8=0.
5x^{2}-2x-16=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\times 5\left(-16\right)}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) -16 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\times 5\left(-16\right)}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-20\left(-16\right)}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+320}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és -16.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{324}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 4 és 320.
x=\frac{-\left(-2\right)±18}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 324.
x=\frac{2±18}{2\times 5}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2±18}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
x=\frac{20}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±18}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 18.
x=2
20 elosztása a következővel: 10.
x=-\frac{16}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±18}{10}). ± előjele negatív. 18 kivonása a következőből: 2.
x=-\frac{8}{5}
A törtet (\frac{-16}{10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=2 x=-\frac{8}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
5x^{2}-2x-16=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
5x^{2}-2x-16-\left(-16\right)=-\left(-16\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 16.
5x^{2}-2x=-\left(-16\right)
Ha kivonjuk a(z) -16 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
5x^{2}-2x=16
-16 kivonása a következőből: 0.
\frac{5x^{2}-2x}{5}=\frac{16}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
x^{2}-\frac{2}{5}x=\frac{16}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{2}{5}x+\left(-\frac{1}{5}\right)^{2}=\frac{16}{5}+\left(-\frac{1}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{2}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{5}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{2}{5}x+\frac{1}{25}=\frac{16}{5}+\frac{1}{25}
A(z) -\frac{1}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{2}{5}x+\frac{1}{25}=\frac{81}{25}
\frac{16}{5} és \frac{1}{25} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{1}{5}\right)^{2}=\frac{81}{25}
Tényezőkre x^{2}-\frac{2}{5}x+\frac{1}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{5}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{81}{25}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{5}=\frac{9}{5} x-\frac{1}{5}=-\frac{9}{5}
Egyszerűsítünk.
x=2 x=-\frac{8}{5}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}