Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{39} + 2}{5} \approx 1,6489996
x=\frac{2-\sqrt{39}}{5}\approx -0,8489996
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5x^{2}-4x=7
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
5x^{2}-4x-7=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 7.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 5\left(-7\right)}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) -7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\times 5\left(-7\right)}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-20\left(-7\right)}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+140}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és -7.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{156}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 16 és 140.
x=\frac{-\left(-4\right)±2\sqrt{39}}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 156.
x=\frac{4±2\sqrt{39}}{2\times 5}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±2\sqrt{39}}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
x=\frac{2\sqrt{39}+4}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±2\sqrt{39}}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 2\sqrt{39}.
x=\frac{\sqrt{39}+2}{5}
4+2\sqrt{39} elosztása a következővel: 10.
x=\frac{4-2\sqrt{39}}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±2\sqrt{39}}{10}). ± előjele negatív. 2\sqrt{39} kivonása a következőből: 4.
x=\frac{2-\sqrt{39}}{5}
4-2\sqrt{39} elosztása a következővel: 10.
x=\frac{\sqrt{39}+2}{5} x=\frac{2-\sqrt{39}}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
5x^{2}-4x=7
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x.
\frac{5x^{2}-4x}{5}=\frac{7}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
x^{2}-\frac{4}{5}x=\frac{7}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{4}{5}x+\left(-\frac{2}{5}\right)^{2}=\frac{7}{5}+\left(-\frac{2}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{4}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{2}{5}. Ezután hozzáadjuk -\frac{2}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{4}{5}x+\frac{4}{25}=\frac{7}{5}+\frac{4}{25}
A(z) -\frac{2}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{4}{5}x+\frac{4}{25}=\frac{39}{25}
\frac{7}{5} és \frac{4}{25} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{2}{5}\right)^{2}=\frac{39}{25}
Tényezőkre x^{2}-\frac{4}{5}x+\frac{4}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{2}{5}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{39}{25}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{2}{5}=\frac{\sqrt{39}}{5} x-\frac{2}{5}=-\frac{\sqrt{39}}{5}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{39}+2}{5} x=\frac{2-\sqrt{39}}{5}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{2}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}