Szorzattá alakítás
\left(x-1\right)\left(5x-6\right)
Kiértékelés
\left(x-1\right)\left(5x-6\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-11 ab=5\times 6=30
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 5x^{2}+ax+bx+6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-30 -2,-15 -3,-10 -5,-6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 30.
-1-30=-31 -2-15=-17 -3-10=-13 -5-6=-11
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=-5
A megoldás az a pár, amelynek összege -11.
\left(5x^{2}-6x\right)+\left(-5x+6\right)
Átírjuk az értéket (5x^{2}-11x+6) \left(5x^{2}-6x\right)+\left(-5x+6\right) alakban.
x\left(5x-6\right)-\left(5x-6\right)
A x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(5x-6\right)\left(x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 5x-6 általános kifejezést a zárójelből.
5x^{2}-11x+6=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{\left(-11\right)^{2}-4\times 5\times 6}}{2\times 5}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{121-4\times 5\times 6}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: -11.
x=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{121-20\times 6}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{121-120}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és 6.
x=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{1}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 121 és -120.
x=\frac{-\left(-11\right)±1}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1.
x=\frac{11±1}{2\times 5}
-11 ellentettje 11.
x=\frac{11±1}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
x=\frac{12}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{11±1}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 11 és 1.
x=\frac{6}{5}
A törtet (\frac{12}{10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{10}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{11±1}{10}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: 11.
x=1
10 elosztása a következővel: 10.
5x^{2}-11x+6=5\left(x-\frac{6}{5}\right)\left(x-1\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{6}{5} értéket x_{1} helyére, a(z) 1 értéket pedig x_{2} helyére.
5x^{2}-11x+6=5\times \frac{5x-6}{5}\left(x-1\right)
\frac{6}{5} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
5x^{2}-11x+6=\left(5x-6\right)\left(x-1\right)
A legnagyobb közös osztó (5) kiejtése itt: 5 és 5.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}