Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{209} - 3}{10} \approx 1,145683229
x=\frac{-\sqrt{209}-3}{10}\approx -1,745683229
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5x^{2}+3x-10=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-3±\sqrt{3^{2}-4\times 5\left(-10\right)}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) 3 értéket b-be és a(z) -10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-3±\sqrt{9-4\times 5\left(-10\right)}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
x=\frac{-3±\sqrt{9-20\left(-10\right)}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-3±\sqrt{9+200}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és -10.
x=\frac{-3±\sqrt{209}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 9 és 200.
x=\frac{-3±\sqrt{209}}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
x=\frac{\sqrt{209}-3}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±\sqrt{209}}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -3 és \sqrt{209}.
x=\frac{-\sqrt{209}-3}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±\sqrt{209}}{10}). ± előjele negatív. \sqrt{209} kivonása a következőből: -3.
x=\frac{\sqrt{209}-3}{10} x=\frac{-\sqrt{209}-3}{10}
Megoldottuk az egyenletet.
5x^{2}+3x-10=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
5x^{2}+3x-10-\left(-10\right)=-\left(-10\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 10.
5x^{2}+3x=-\left(-10\right)
Ha kivonjuk a(z) -10 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
5x^{2}+3x=10
-10 kivonása a következőből: 0.
\frac{5x^{2}+3x}{5}=\frac{10}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
x^{2}+\frac{3}{5}x=\frac{10}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{3}{5}x=2
10 elosztása a következővel: 5.
x^{2}+\frac{3}{5}x+\left(\frac{3}{10}\right)^{2}=2+\left(\frac{3}{10}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{3}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{10}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{10} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{3}{5}x+\frac{9}{100}=2+\frac{9}{100}
A(z) \frac{3}{10} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{3}{5}x+\frac{9}{100}=\frac{209}{100}
Összeadjuk a következőket: 2 és \frac{9}{100}.
\left(x+\frac{3}{10}\right)^{2}=\frac{209}{100}
Tényezőkre x^{2}+\frac{3}{5}x+\frac{9}{100}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{3}{10}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{209}{100}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{3}{10}=\frac{\sqrt{209}}{10} x+\frac{3}{10}=-\frac{\sqrt{209}}{10}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{209}-3}{10} x=\frac{-\sqrt{209}-3}{10}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{10}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}