Szorzattá alakítás
-\left(2a-5\right)\left(4a+9\right)
Kiértékelés
45+2a-8a^{2}
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-8a^{2}+2a+45
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
p+q=2 pq=-8\times 45=-360
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -8a^{2}+pa+qa+45 alakúvá. A p és q megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,360 -2,180 -3,120 -4,90 -5,72 -6,60 -8,45 -9,40 -10,36 -12,30 -15,24 -18,20
Mivel a pq negatív, p és q rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a p+q pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -360.
-1+360=359 -2+180=178 -3+120=117 -4+90=86 -5+72=67 -6+60=54 -8+45=37 -9+40=31 -10+36=26 -12+30=18 -15+24=9 -18+20=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
p=20 q=-18
A megoldás az a pár, amelynek összege 2.
\left(-8a^{2}+20a\right)+\left(-18a+45\right)
Átírjuk az értéket (-8a^{2}+2a+45) \left(-8a^{2}+20a\right)+\left(-18a+45\right) alakban.
-4a\left(2a-5\right)-9\left(2a-5\right)
A -4a a második csoportban lévő első és -9 faktort.
\left(2a-5\right)\left(-4a-9\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2a-5 általános kifejezést a zárójelből.
-8a^{2}+2a+45=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
a=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\left(-8\right)\times 45}}{2\left(-8\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
a=\frac{-2±\sqrt{4-4\left(-8\right)\times 45}}{2\left(-8\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
a=\frac{-2±\sqrt{4+32\times 45}}{2\left(-8\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -8.
a=\frac{-2±\sqrt{4+1440}}{2\left(-8\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 32 és 45.
a=\frac{-2±\sqrt{1444}}{2\left(-8\right)}
Összeadjuk a következőket: 4 és 1440.
a=\frac{-2±38}{2\left(-8\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1444.
a=\frac{-2±38}{-16}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -8.
a=\frac{36}{-16}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-2±38}{-16}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 38.
a=-\frac{9}{4}
A törtet (\frac{36}{-16}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
a=-\frac{40}{-16}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-2±38}{-16}). ± előjele negatív. 38 kivonása a következőből: -2.
a=\frac{5}{2}
A törtet (\frac{-40}{-16}) leegyszerűsítjük 8 kivonásával és kiejtésével.
-8a^{2}+2a+45=-8\left(a-\left(-\frac{9}{4}\right)\right)\left(a-\frac{5}{2}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -\frac{9}{4} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{5}{2} értéket pedig x_{2} helyére.
-8a^{2}+2a+45=-8\left(a+\frac{9}{4}\right)\left(a-\frac{5}{2}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
-8a^{2}+2a+45=-8\times \frac{-4a-9}{-4}\left(a-\frac{5}{2}\right)
\frac{9}{4} és a összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-8a^{2}+2a+45=-8\times \frac{-4a-9}{-4}\times \frac{-2a+5}{-2}
\frac{5}{2} kivonása a következőből: a: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-8a^{2}+2a+45=-8\times \frac{\left(-4a-9\right)\left(-2a+5\right)}{-4\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{-4a-9}{-4} és \frac{-2a+5}{-2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-8a^{2}+2a+45=-8\times \frac{\left(-4a-9\right)\left(-2a+5\right)}{8}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
-8a^{2}+2a+45=-\left(-4a-9\right)\left(-2a+5\right)
A legnagyobb közös osztó (8) kiejtése itt: -8 és 8.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}