Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{6 \sqrt{510} + 459}{419} \approx 1,418852214
x=\frac{459-6\sqrt{510}}{419}\approx 0,772078574
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
419x^{2}-918x+459=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-918\right)±\sqrt{\left(-918\right)^{2}-4\times 419\times 459}}{2\times 419}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 419 értéket a-ba, a(z) -918 értéket b-be és a(z) 459 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-918\right)±\sqrt{842724-4\times 419\times 459}}{2\times 419}
Négyzetre emeljük a következőt: -918.
x=\frac{-\left(-918\right)±\sqrt{842724-1676\times 459}}{2\times 419}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 419.
x=\frac{-\left(-918\right)±\sqrt{842724-769284}}{2\times 419}
Összeszorozzuk a következőket: -1676 és 459.
x=\frac{-\left(-918\right)±\sqrt{73440}}{2\times 419}
Összeadjuk a következőket: 842724 és -769284.
x=\frac{-\left(-918\right)±12\sqrt{510}}{2\times 419}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 73440.
x=\frac{918±12\sqrt{510}}{2\times 419}
-918 ellentettje 918.
x=\frac{918±12\sqrt{510}}{838}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 419.
x=\frac{12\sqrt{510}+918}{838}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{918±12\sqrt{510}}{838}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 918 és 12\sqrt{510}.
x=\frac{6\sqrt{510}+459}{419}
918+12\sqrt{510} elosztása a következővel: 838.
x=\frac{918-12\sqrt{510}}{838}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{918±12\sqrt{510}}{838}). ± előjele negatív. 12\sqrt{510} kivonása a következőből: 918.
x=\frac{459-6\sqrt{510}}{419}
918-12\sqrt{510} elosztása a következővel: 838.
x=\frac{6\sqrt{510}+459}{419} x=\frac{459-6\sqrt{510}}{419}
Megoldottuk az egyenletet.
419x^{2}-918x+459=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
419x^{2}-918x+459-459=-459
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 459.
419x^{2}-918x=-459
Ha kivonjuk a(z) 459 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{419x^{2}-918x}{419}=-\frac{459}{419}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 419.
x^{2}-\frac{918}{419}x=-\frac{459}{419}
A(z) 419 értékkel való osztás eltünteti a(z) 419 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{918}{419}x+\left(-\frac{459}{419}\right)^{2}=-\frac{459}{419}+\left(-\frac{459}{419}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{918}{419} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{459}{419}. Ezután hozzáadjuk -\frac{459}{419} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{918}{419}x+\frac{210681}{175561}=-\frac{459}{419}+\frac{210681}{175561}
A(z) -\frac{459}{419} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{918}{419}x+\frac{210681}{175561}=\frac{18360}{175561}
-\frac{459}{419} és \frac{210681}{175561} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{459}{419}\right)^{2}=\frac{18360}{175561}
Tényezőkre x^{2}-\frac{918}{419}x+\frac{210681}{175561}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{459}{419}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{18360}{175561}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{459}{419}=\frac{6\sqrt{510}}{419} x-\frac{459}{419}=-\frac{6\sqrt{510}}{419}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{6\sqrt{510}+459}{419} x=\frac{459-6\sqrt{510}}{419}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{459}{419}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}