Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{5 \sqrt{17} + 25}{2} \approx 22,807764064
x = \frac{25 - 5 \sqrt{17}}{2} \approx 2,192235936
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
40x+60x-4x^{2}=200
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és 30-2x.
100x-4x^{2}=200
Összevonjuk a következőket: 40x és 60x. Az eredmény 100x.
100x-4x^{2}-200=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 200.
-4x^{2}+100x-200=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-100±\sqrt{100^{2}-4\left(-4\right)\left(-200\right)}}{2\left(-4\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -4 értéket a-ba, a(z) 100 értéket b-be és a(z) -200 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-100±\sqrt{10000-4\left(-4\right)\left(-200\right)}}{2\left(-4\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 100.
x=\frac{-100±\sqrt{10000+16\left(-200\right)}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -4.
x=\frac{-100±\sqrt{10000-3200}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 16 és -200.
x=\frac{-100±\sqrt{6800}}{2\left(-4\right)}
Összeadjuk a következőket: 10000 és -3200.
x=\frac{-100±20\sqrt{17}}{2\left(-4\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 6800.
x=\frac{-100±20\sqrt{17}}{-8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -4.
x=\frac{20\sqrt{17}-100}{-8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-100±20\sqrt{17}}{-8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -100 és 20\sqrt{17}.
x=\frac{25-5\sqrt{17}}{2}
-100+20\sqrt{17} elosztása a következővel: -8.
x=\frac{-20\sqrt{17}-100}{-8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-100±20\sqrt{17}}{-8}). ± előjele negatív. 20\sqrt{17} kivonása a következőből: -100.
x=\frac{5\sqrt{17}+25}{2}
-100-20\sqrt{17} elosztása a következővel: -8.
x=\frac{25-5\sqrt{17}}{2} x=\frac{5\sqrt{17}+25}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
40x+60x-4x^{2}=200
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és 30-2x.
100x-4x^{2}=200
Összevonjuk a következőket: 40x és 60x. Az eredmény 100x.
-4x^{2}+100x=200
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-4x^{2}+100x}{-4}=\frac{200}{-4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -4.
x^{2}+\frac{100}{-4}x=\frac{200}{-4}
A(z) -4 értékkel való osztás eltünteti a(z) -4 értékkel való szorzást.
x^{2}-25x=\frac{200}{-4}
100 elosztása a következővel: -4.
x^{2}-25x=-50
200 elosztása a következővel: -4.
x^{2}-25x+\left(-\frac{25}{2}\right)^{2}=-50+\left(-\frac{25}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -25 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{25}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{25}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-25x+\frac{625}{4}=-50+\frac{625}{4}
A(z) -\frac{25}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-25x+\frac{625}{4}=\frac{425}{4}
Összeadjuk a következőket: -50 és \frac{625}{4}.
\left(x-\frac{25}{2}\right)^{2}=\frac{425}{4}
Tényezőkre x^{2}-25x+\frac{625}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{25}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{425}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{25}{2}=\frac{5\sqrt{17}}{2} x-\frac{25}{2}=-\frac{5\sqrt{17}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{5\sqrt{17}+25}{2} x=\frac{25-5\sqrt{17}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{25}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}