Szorzattá alakítás
\left(2x-5\right)\left(2x-3\right)
Kiértékelés
\left(2x-5\right)\left(2x-3\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-16 ab=4\times 15=60
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 4x^{2}+ax+bx+15 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-60 -2,-30 -3,-20 -4,-15 -5,-12 -6,-10
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 60.
-1-60=-61 -2-30=-32 -3-20=-23 -4-15=-19 -5-12=-17 -6-10=-16
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-10 b=-6
A megoldás az a pár, amelynek összege -16.
\left(4x^{2}-10x\right)+\left(-6x+15\right)
Átírjuk az értéket (4x^{2}-16x+15) \left(4x^{2}-10x\right)+\left(-6x+15\right) alakban.
2x\left(2x-5\right)-3\left(2x-5\right)
A 2x a második csoportban lévő első és -3 faktort.
\left(2x-5\right)\left(2x-3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-5 általános kifejezést a zárójelből.
4x^{2}-16x+15=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{\left(-16\right)^{2}-4\times 4\times 15}}{2\times 4}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{256-4\times 4\times 15}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -16.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{256-16\times 15}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{256-240}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és 15.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{16}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 256 és -240.
x=\frac{-\left(-16\right)±4}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 16.
x=\frac{16±4}{2\times 4}
-16 ellentettje 16.
x=\frac{16±4}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{20}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{16±4}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 16 és 4.
x=\frac{5}{2}
A törtet (\frac{20}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{12}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{16±4}{8}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: 16.
x=\frac{3}{2}
A törtet (\frac{12}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
4x^{2}-16x+15=4\left(x-\frac{5}{2}\right)\left(x-\frac{3}{2}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{5}{2} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{3}{2} értéket pedig x_{2} helyére.
4x^{2}-16x+15=4\times \frac{2x-5}{2}\left(x-\frac{3}{2}\right)
\frac{5}{2} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
4x^{2}-16x+15=4\times \frac{2x-5}{2}\times \frac{2x-3}{2}
\frac{3}{2} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
4x^{2}-16x+15=4\times \frac{\left(2x-5\right)\left(2x-3\right)}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{2x-5}{2} és \frac{2x-3}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
4x^{2}-16x+15=4\times \frac{\left(2x-5\right)\left(2x-3\right)}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
4x^{2}-16x+15=\left(2x-5\right)\left(2x-3\right)
A legnagyobb közös osztó (4) kiejtése itt: 4 és 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}