Megoldás a(z) k változóra
k = -\frac{3}{2} = -1\frac{1}{2} = -1,5
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=12 ab=4\times 9=36
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 4k^{2}+ak+bk+9 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,36 2,18 3,12 4,9 6,6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 36.
1+36=37 2+18=20 3+12=15 4+9=13 6+6=12
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=6 b=6
A megoldás az a pár, amelynek összege 12.
\left(4k^{2}+6k\right)+\left(6k+9\right)
Átírjuk az értéket (4k^{2}+12k+9) \left(4k^{2}+6k\right)+\left(6k+9\right) alakban.
2k\left(2k+3\right)+3\left(2k+3\right)
A 2k a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(2k+3\right)\left(2k+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2k+3 általános kifejezést a zárójelből.
\left(2k+3\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
k=-\frac{3}{2}
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: 2k+3=0.
4k^{2}+12k+9=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
k=\frac{-12±\sqrt{12^{2}-4\times 4\times 9}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) 12 értéket b-be és a(z) 9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
k=\frac{-12±\sqrt{144-4\times 4\times 9}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: 12.
k=\frac{-12±\sqrt{144-16\times 9}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
k=\frac{-12±\sqrt{144-144}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és 9.
k=\frac{-12±\sqrt{0}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 144 és -144.
k=-\frac{12}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
k=-\frac{12}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
k=-\frac{3}{2}
A törtet (\frac{-12}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
4k^{2}+12k+9=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
4k^{2}+12k+9-9=-9
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 9.
4k^{2}+12k=-9
Ha kivonjuk a(z) 9 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{4k^{2}+12k}{4}=-\frac{9}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
k^{2}+\frac{12}{4}k=-\frac{9}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
k^{2}+3k=-\frac{9}{4}
12 elosztása a következővel: 4.
k^{2}+3k+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}=-\frac{9}{4}+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
k^{2}+3k+\frac{9}{4}=\frac{-9+9}{4}
A(z) \frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
k^{2}+3k+\frac{9}{4}=0
-\frac{9}{4} és \frac{9}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(k+\frac{3}{2}\right)^{2}=0
Tényezőkre k^{2}+3k+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(k+\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
k+\frac{3}{2}=0 k+\frac{3}{2}=0
Egyszerűsítünk.
k=-\frac{3}{2} k=-\frac{3}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{2}.
k=-\frac{3}{2}
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}