Szorzattá alakítás
4\left(a-3\right)\left(a+6\right)
Kiértékelés
4\left(a-3\right)\left(a+6\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4\left(a^{2}+3a-18\right)
Kiemeljük a következőt: 4.
p+q=3 pq=1\left(-18\right)=-18
Vegyük a következőt: a^{2}+3a-18. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk a^{2}+pa+qa-18 alakúvá. A p és q megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,18 -2,9 -3,6
Mivel a pq negatív, p és q rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a p+q pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -18.
-1+18=17 -2+9=7 -3+6=3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
p=-3 q=6
A megoldás az a pár, amelynek összege 3.
\left(a^{2}-3a\right)+\left(6a-18\right)
Átírjuk az értéket (a^{2}+3a-18) \left(a^{2}-3a\right)+\left(6a-18\right) alakban.
a\left(a-3\right)+6\left(a-3\right)
A a a második csoportban lévő első és 6 faktort.
\left(a-3\right)\left(a+6\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) a-3 általános kifejezést a zárójelből.
4\left(a-3\right)\left(a+6\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
4a^{2}+12a-72=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
a=\frac{-12±\sqrt{12^{2}-4\times 4\left(-72\right)}}{2\times 4}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
a=\frac{-12±\sqrt{144-4\times 4\left(-72\right)}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: 12.
a=\frac{-12±\sqrt{144-16\left(-72\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
a=\frac{-12±\sqrt{144+1152}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -72.
a=\frac{-12±\sqrt{1296}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 144 és 1152.
a=\frac{-12±36}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1296.
a=\frac{-12±36}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
a=\frac{24}{8}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-12±36}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -12 és 36.
a=3
24 elosztása a következővel: 8.
a=-\frac{48}{8}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-12±36}{8}). ± előjele negatív. 36 kivonása a következőből: -12.
a=-6
-48 elosztása a következővel: 8.
4a^{2}+12a-72=4\left(a-3\right)\left(a-\left(-6\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 3 értéket x_{1} helyére, a(z) -6 értéket pedig x_{2} helyére.
4a^{2}+12a-72=4\left(a-3\right)\left(a+6\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}