Megoldás a(z) x változóra
x = -\frac{7}{4} = -1\frac{3}{4} = -1,75
x=3
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4x^{2}-5x-6-15=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 15.
4x^{2}-5x-21=0
Kivonjuk a(z) 15 értékből a(z) -6 értéket. Az eredmény -21.
a+b=-5 ab=4\left(-21\right)=-84
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 4x^{2}+ax+bx-21 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-84 2,-42 3,-28 4,-21 6,-14 7,-12
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -84.
1-84=-83 2-42=-40 3-28=-25 4-21=-17 6-14=-8 7-12=-5
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-12 b=7
A megoldás az a pár, amelynek összege -5.
\left(4x^{2}-12x\right)+\left(7x-21\right)
Átírjuk az értéket (4x^{2}-5x-21) \left(4x^{2}-12x\right)+\left(7x-21\right) alakban.
4x\left(x-3\right)+7\left(x-3\right)
A 4x a második csoportban lévő első és 7 faktort.
\left(x-3\right)\left(4x+7\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-3 általános kifejezést a zárójelből.
x=3 x=-\frac{7}{4}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-3=0 és a 4x+7=0.
4x^{2}-5x-6=15
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
4x^{2}-5x-6-15=15-15
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 15.
4x^{2}-5x-6-15=0
Ha kivonjuk a(z) 15 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
4x^{2}-5x-21=0
15 kivonása a következőből: -6.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{\left(-5\right)^{2}-4\times 4\left(-21\right)}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) -5 értéket b-be és a(z) -21 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-4\times 4\left(-21\right)}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-16\left(-21\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25+336}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -21.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{361}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 25 és 336.
x=\frac{-\left(-5\right)±19}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 361.
x=\frac{5±19}{2\times 4}
-5 ellentettje 5.
x=\frac{5±19}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{24}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±19}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 5 és 19.
x=3
24 elosztása a következővel: 8.
x=-\frac{14}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±19}{8}). ± előjele negatív. 19 kivonása a következőből: 5.
x=-\frac{7}{4}
A törtet (\frac{-14}{8}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=3 x=-\frac{7}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
4x^{2}-5x-6=15
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
4x^{2}-5x-6-\left(-6\right)=15-\left(-6\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 6.
4x^{2}-5x=15-\left(-6\right)
Ha kivonjuk a(z) -6 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
4x^{2}-5x=21
-6 kivonása a következőből: 15.
\frac{4x^{2}-5x}{4}=\frac{21}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}-\frac{5}{4}x=\frac{21}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{5}{4}x+\left(-\frac{5}{8}\right)^{2}=\frac{21}{4}+\left(-\frac{5}{8}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{5}{4} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{8}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{8} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{5}{4}x+\frac{25}{64}=\frac{21}{4}+\frac{25}{64}
A(z) -\frac{5}{8} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{5}{4}x+\frac{25}{64}=\frac{361}{64}
\frac{21}{4} és \frac{25}{64} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{5}{8}\right)^{2}=\frac{361}{64}
Tényezőkre x^{2}-\frac{5}{4}x+\frac{25}{64}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{5}{8}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{361}{64}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{5}{8}=\frac{19}{8} x-\frac{5}{8}=-\frac{19}{8}
Egyszerűsítünk.
x=3 x=-\frac{7}{4}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{8}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}