Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{2}=0,5
x = \frac{15}{2} = 7\frac{1}{2} = 7,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-32 ab=4\times 15=60
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 4x^{2}+ax+bx+15 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-60 -2,-30 -3,-20 -4,-15 -5,-12 -6,-10
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 60.
-1-60=-61 -2-30=-32 -3-20=-23 -4-15=-19 -5-12=-17 -6-10=-16
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-30 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -32.
\left(4x^{2}-30x\right)+\left(-2x+15\right)
Átírjuk az értéket (4x^{2}-32x+15) \left(4x^{2}-30x\right)+\left(-2x+15\right) alakban.
2x\left(2x-15\right)-\left(2x-15\right)
A 2x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(2x-15\right)\left(2x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-15 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{15}{2} x=\frac{1}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 2x-15=0 és a 2x-1=0.
4x^{2}-32x+15=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-32\right)±\sqrt{\left(-32\right)^{2}-4\times 4\times 15}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) -32 értéket b-be és a(z) 15 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-32\right)±\sqrt{1024-4\times 4\times 15}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -32.
x=\frac{-\left(-32\right)±\sqrt{1024-16\times 15}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-\left(-32\right)±\sqrt{1024-240}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és 15.
x=\frac{-\left(-32\right)±\sqrt{784}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 1024 és -240.
x=\frac{-\left(-32\right)±28}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 784.
x=\frac{32±28}{2\times 4}
-32 ellentettje 32.
x=\frac{32±28}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{60}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{32±28}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 32 és 28.
x=\frac{15}{2}
A törtet (\frac{60}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{4}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{32±28}{8}). ± előjele negatív. 28 kivonása a következőből: 32.
x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{4}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{15}{2} x=\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
4x^{2}-32x+15=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
4x^{2}-32x+15-15=-15
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 15.
4x^{2}-32x=-15
Ha kivonjuk a(z) 15 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{4x^{2}-32x}{4}=-\frac{15}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}+\left(-\frac{32}{4}\right)x=-\frac{15}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}-8x=-\frac{15}{4}
-32 elosztása a következővel: 4.
x^{2}-8x+\left(-4\right)^{2}=-\frac{15}{4}+\left(-4\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -8 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -4. Ezután hozzáadjuk -4 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-8x+16=-\frac{15}{4}+16
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x^{2}-8x+16=\frac{49}{4}
Összeadjuk a következőket: -\frac{15}{4} és 16.
\left(x-4\right)^{2}=\frac{49}{4}
Tényezőkre x^{2}-8x+16. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-4\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-4=\frac{7}{2} x-4=-\frac{7}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{15}{2} x=\frac{1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}