4x^2+6x-10 megoldása

$$4 { x }^{ 2 } +6x-10$$

Szorzattá alakítás

$$2\left(x-1\right)\left(2x+5\right)$$

A megoldás lépései

Kiemeljük a következőt: 2.

$$2\left(2x^{2}+3x-5\right)$$

Vegyük a következőt: 2x^{2}+3x-5. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx-5 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.

$$a+b=3 ab=2\left(-5\right)=-10$$

Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -10.

$$-1,10 -2,5$$

Kiszámítjuk az egyes párok összegét.

$$-1+10=9 -2+5=3$$

A megoldás az a pár, amelynek összege 3.

$$a=-2 b=5$$

Átírjuk az értéket (2x^{2}+3x-5) \left(2x^{2}-2x\right)+\left(5x-5\right) alakban.

$$\left(2x^{2}-2x\right)+\left(5x-5\right)$$

A 2x a második csoportban lévő első és 5 faktort.

$$2x\left(x-1\right)+5\left(x-1\right)$$

A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.

$$\left(x-1\right)\left(2x+5\right)$$

Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.

$$2\left(x-1\right)\left(2x+5\right)$$

Lépések a másodfokú egyenlet megoldóképletének használatával

A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.

$$4x^{2}+6x-10=0$$

Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.

$$x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\times 4\left(-10\right)}}{2\times 4}$$

Négyzetre emeljük a következőt: 6.

$$x=\frac{-6±\sqrt{36-4\times 4\left(-10\right)}}{2\times 4}$$

Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.

$$x=\frac{-6±\sqrt{36-16\left(-10\right)}}{2\times 4}$$

Összeszorozzuk a következőket: -16 és -10.

$$x=\frac{-6±\sqrt{36+160}}{2\times 4}$$

Összeadjuk a következőket: 36 és 160.

$$x=\frac{-6±\sqrt{196}}{2\times 4}$$

Négyzetgyököt vonunk a következőből: 196.

$$x=\frac{-6±14}{2\times 4}$$

Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.

$$x=\frac{-6±14}{8}$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±14}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 14.

$$x=\frac{8}{8}$$

8 elosztása a következővel: 8.

$$x=1$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±14}{8}). ± előjele negatív. 14 kivonása a következőből: -6.

$$x=-\frac{20}{8}$$

A törtet (\frac{-20}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.

$$x=-\frac{5}{2}$$

Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 1 értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{5}{2} értéket pedig x_{2} helyére.

$$4x^{2}+6x-10=4\left(x-1\right)\left(x-\left(-\frac{5}{2}\right)\right)$$

A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.

$$4x^{2}+6x-10=4\left(x-1\right)\left(x+\frac{5}{2}\right)$$

\frac{5}{2} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.

$$4x^{2}+6x-10=4\left(x-1\right)\times \frac{2x+5}{2}$$

A legnagyobb közös osztó (2) kiejtése itt: 4 és 2.

$$4x^{2}+6x-10=2\left(x-1\right)\left(2x+5\right)$$

Kiértékelés

$$2\left(x-1\right)\left(2x+5\right)$$