Kiértékelés
30u
Differenciálás u szerint
30
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4\times \frac{\sqrt{15}}{\sqrt{8}}u\times \frac{1}{5}\sqrt{750}
Átalakítjuk az osztás (\sqrt{\frac{15}{8}}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{15}}{\sqrt{8}}.
4\times \frac{\sqrt{15}}{2\sqrt{2}}u\times \frac{1}{5}\sqrt{750}
Szorzattá alakítjuk a(z) 8=2^{2}\times 2 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{2^{2}\times 2}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{2^{2}}\sqrt{2}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2^{2}.
4\times \frac{\sqrt{15}\sqrt{2}}{2\left(\sqrt{2}\right)^{2}}u\times \frac{1}{5}\sqrt{750}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{\sqrt{15}}{2\sqrt{2}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{2}.
4\times \frac{\sqrt{15}\sqrt{2}}{2\times 2}u\times \frac{1}{5}\sqrt{750}
\sqrt{2} négyzete 2.
4\times \frac{\sqrt{30}}{2\times 2}u\times \frac{1}{5}\sqrt{750}
\sqrt{15} és \sqrt{2} megszorozzuk a négyzetgyökér alatti számokat.
4\times \frac{\sqrt{30}}{4}u\times \frac{1}{5}\sqrt{750}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2. Az eredmény 4.
\frac{4}{5}\times \frac{\sqrt{30}}{4}u\sqrt{750}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és \frac{1}{5}. Az eredmény \frac{4}{5}.
\frac{4}{5}\times \frac{\sqrt{30}}{4}u\times 5\sqrt{30}
Szorzattá alakítjuk a(z) 750=5^{2}\times 30 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{5^{2}\times 30}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{5^{2}}\sqrt{30}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 5^{2}.
4\times \frac{\sqrt{30}}{4}u\sqrt{30}
Kiejtjük ezt a két értéket: 5 és 5.
\sqrt{30}u\sqrt{30}
Kiejtjük ezt a két értéket: 4 és 4.
30u
Összeszorozzuk a következőket: \sqrt{30} és \sqrt{30}. Az eredmény 30.
\frac{\mathrm{d}}{\mathrm{d}u}(4\times \frac{\sqrt{15}}{\sqrt{8}}u\times \frac{1}{5}\sqrt{750})
Átalakítjuk az osztás (\sqrt{\frac{15}{8}}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{15}}{\sqrt{8}}.
\frac{\mathrm{d}}{\mathrm{d}u}(4\times \frac{\sqrt{15}}{2\sqrt{2}}u\times \frac{1}{5}\sqrt{750})
Szorzattá alakítjuk a(z) 8=2^{2}\times 2 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{2^{2}\times 2}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{2^{2}}\sqrt{2}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2^{2}.
\frac{\mathrm{d}}{\mathrm{d}u}(4\times \frac{\sqrt{15}\sqrt{2}}{2\left(\sqrt{2}\right)^{2}}u\times \frac{1}{5}\sqrt{750})
Gyöktelenítjük a tört (\frac{\sqrt{15}}{2\sqrt{2}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{2}.
\frac{\mathrm{d}}{\mathrm{d}u}(4\times \frac{\sqrt{15}\sqrt{2}}{2\times 2}u\times \frac{1}{5}\sqrt{750})
\sqrt{2} négyzete 2.
\frac{\mathrm{d}}{\mathrm{d}u}(4\times \frac{\sqrt{30}}{2\times 2}u\times \frac{1}{5}\sqrt{750})
\sqrt{15} és \sqrt{2} megszorozzuk a négyzetgyökér alatti számokat.
\frac{\mathrm{d}}{\mathrm{d}u}(4\times \frac{\sqrt{30}}{4}u\times \frac{1}{5}\sqrt{750})
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2. Az eredmény 4.
\frac{\mathrm{d}}{\mathrm{d}u}(\frac{4}{5}\times \frac{\sqrt{30}}{4}u\sqrt{750})
Összeszorozzuk a következőket: 4 és \frac{1}{5}. Az eredmény \frac{4}{5}.
\frac{\mathrm{d}}{\mathrm{d}u}(\frac{4}{5}\times \frac{\sqrt{30}}{4}u\times 5\sqrt{30})
Szorzattá alakítjuk a(z) 750=5^{2}\times 30 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{5^{2}\times 30}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{5^{2}}\sqrt{30}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 5^{2}.
\frac{\mathrm{d}}{\mathrm{d}u}(4\times \frac{\sqrt{30}}{4}u\sqrt{30})
Kiejtjük ezt a két értéket: 5 és 5.
\frac{\mathrm{d}}{\mathrm{d}u}(\sqrt{30}u\sqrt{30})
Kiejtjük ezt a két értéket: 4 és 4.
\frac{\mathrm{d}}{\mathrm{d}u}(30u)
Összeszorozzuk a következőket: \sqrt{30} és \sqrt{30}. Az eredmény 30.
30u^{1-1}
A ax^{n} deriváltja nax^{n-1}.
30u^{0}
1 kivonása a következőből: 1.
30\times 1
Az 0 kivételével minden t tagra, t^{0}=1.
30
Minden t tagra, t\times 1=t és 1t=t.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}