Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{13-\sqrt{209}}{2}\approx -0,728416147
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4-x=\sqrt{26+5x}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: x.
\left(4-x\right)^{2}=\left(\sqrt{26+5x}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
16-8x+x^{2}=\left(\sqrt{26+5x}\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(4-x\right)^{2}).
16-8x+x^{2}=26+5x
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{26+5x} érték 2. hatványát. Az eredmény 26+5x.
16-8x+x^{2}-26=5x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 26.
-10-8x+x^{2}=5x
Kivonjuk a(z) 26 értékből a(z) 16 értéket. Az eredmény -10.
-10-8x+x^{2}-5x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x.
-10-13x+x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: -8x és -5x. Az eredmény -13x.
x^{2}-13x-10=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{\left(-13\right)^{2}-4\left(-10\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -13 értéket b-be és a(z) -10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169-4\left(-10\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -13.
x=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169+40}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -10.
x=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{209}}{2}
Összeadjuk a következőket: 169 és 40.
x=\frac{13±\sqrt{209}}{2}
-13 ellentettje 13.
x=\frac{\sqrt{209}+13}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{13±\sqrt{209}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 13 és \sqrt{209}.
x=\frac{13-\sqrt{209}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{13±\sqrt{209}}{2}). ± előjele negatív. \sqrt{209} kivonása a következőből: 13.
x=\frac{\sqrt{209}+13}{2} x=\frac{13-\sqrt{209}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
4=\sqrt{26+5\times \frac{\sqrt{209}+13}{2}}+\frac{\sqrt{209}+13}{2}
Behelyettesítjük a(z) \frac{\sqrt{209}+13}{2} értéket x helyére a(z) 4=\sqrt{26+5x}+x egyenletben.
4=9+209^{\frac{1}{2}}
Egyszerűsítünk. A x=\frac{\sqrt{209}+13}{2} értéke nem felel meg az egyenletbe.
4=\sqrt{26+5\times \frac{13-\sqrt{209}}{2}}+\frac{13-\sqrt{209}}{2}
Behelyettesítjük a(z) \frac{13-\sqrt{209}}{2} értéket x helyére a(z) 4=\sqrt{26+5x}+x egyenletben.
4=4
Egyszerűsítünk. A(z) x=\frac{13-\sqrt{209}}{2} érték kielégíti az egyenletet.
x=\frac{13-\sqrt{209}}{2}
A(z) 4-x=\sqrt{5x+26} egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}