Megoldás a(z) c változóra
c=\sqrt{39}\approx 6,244997998
c=-\sqrt{39}\approx -6,244997998
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
39=c^{2}-0c\times 74
Összeszorozzuk a következőket: 10 és 0. Az eredmény 0.
39=c^{2}-0c
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 74. Az eredmény 0.
39=c^{2}-0
Egy adott számot nullával szorozva nullát kapunk.
c^{2}-0=39
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
c^{2}=39+0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 0.
c^{2}=39
Összeadjuk a következőket: 39 és 0. Az eredmény 39.
c=\sqrt{39} c=-\sqrt{39}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
39=c^{2}-0c\times 74
Összeszorozzuk a következőket: 10 és 0. Az eredmény 0.
39=c^{2}-0c
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 74. Az eredmény 0.
39=c^{2}-0
Egy adott számot nullával szorozva nullát kapunk.
c^{2}-0=39
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
c^{2}-0-39=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 39.
c^{2}-39=0
Átrendezzük a tagokat.
c=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\left(-39\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) -39 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
c=\frac{0±\sqrt{-4\left(-39\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
c=\frac{0±\sqrt{156}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -39.
c=\frac{0±2\sqrt{39}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 156.
c=\sqrt{39}
Megoldjuk az egyenletet (c=\frac{0±2\sqrt{39}}{2}). ± előjele pozitív.
c=-\sqrt{39}
Megoldjuk az egyenletet (c=\frac{0±2\sqrt{39}}{2}). ± előjele negatív.
c=\sqrt{39} c=-\sqrt{39}
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}