Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{-4+\sqrt{1454}i}{49}\approx -0,081632653+0,778190856i
x=\frac{-\sqrt{1454}i-4}{49}\approx -0,081632653-0,778190856i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-8x-49x^{2}=30
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-8x-49x^{2}-30=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 30.
-49x^{2}-8x-30=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{\left(-8\right)^{2}-4\left(-49\right)\left(-30\right)}}{2\left(-49\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -49 értéket a-ba, a(z) -8 értéket b-be és a(z) -30 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-4\left(-49\right)\left(-30\right)}}{2\left(-49\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -8.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64+196\left(-30\right)}}{2\left(-49\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -49.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-5880}}{2\left(-49\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 196 és -30.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{-5816}}{2\left(-49\right)}
Összeadjuk a következőket: 64 és -5880.
x=\frac{-\left(-8\right)±2\sqrt{1454}i}{2\left(-49\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -5816.
x=\frac{8±2\sqrt{1454}i}{2\left(-49\right)}
-8 ellentettje 8.
x=\frac{8±2\sqrt{1454}i}{-98}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -49.
x=\frac{8+2\sqrt{1454}i}{-98}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{8±2\sqrt{1454}i}{-98}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 8 és 2i\sqrt{1454}.
x=\frac{-\sqrt{1454}i-4}{49}
8+2i\sqrt{1454} elosztása a következővel: -98.
x=\frac{-2\sqrt{1454}i+8}{-98}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{8±2\sqrt{1454}i}{-98}). ± előjele negatív. 2i\sqrt{1454} kivonása a következőből: 8.
x=\frac{-4+\sqrt{1454}i}{49}
8-2i\sqrt{1454} elosztása a következővel: -98.
x=\frac{-\sqrt{1454}i-4}{49} x=\frac{-4+\sqrt{1454}i}{49}
Megoldottuk az egyenletet.
-8x-49x^{2}=30
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-49x^{2}-8x=30
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-49x^{2}-8x}{-49}=\frac{30}{-49}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -49.
x^{2}+\left(-\frac{8}{-49}\right)x=\frac{30}{-49}
A(z) -49 értékkel való osztás eltünteti a(z) -49 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{8}{49}x=\frac{30}{-49}
-8 elosztása a következővel: -49.
x^{2}+\frac{8}{49}x=-\frac{30}{49}
30 elosztása a következővel: -49.
x^{2}+\frac{8}{49}x+\left(\frac{4}{49}\right)^{2}=-\frac{30}{49}+\left(\frac{4}{49}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{8}{49} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{4}{49}. Ezután hozzáadjuk \frac{4}{49} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{8}{49}x+\frac{16}{2401}=-\frac{30}{49}+\frac{16}{2401}
A(z) \frac{4}{49} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{8}{49}x+\frac{16}{2401}=-\frac{1454}{2401}
-\frac{30}{49} és \frac{16}{2401} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{4}{49}\right)^{2}=-\frac{1454}{2401}
Tényezőkre x^{2}+\frac{8}{49}x+\frac{16}{2401}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{4}{49}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{1454}{2401}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{4}{49}=\frac{\sqrt{1454}i}{49} x+\frac{4}{49}=-\frac{\sqrt{1454}i}{49}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{-4+\sqrt{1454}i}{49} x=\frac{-\sqrt{1454}i-4}{49}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{4}{49}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}