Szorzattá alakítás
\left(6-x\right)\left(3x+5\right)
Kiértékelés
\left(6-x\right)\left(3x+5\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-3x^{2}+13x+30
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=13 ab=-3\times 30=-90
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -3x^{2}+ax+bx+30 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,90 -2,45 -3,30 -5,18 -6,15 -9,10
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -90.
-1+90=89 -2+45=43 -3+30=27 -5+18=13 -6+15=9 -9+10=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=18 b=-5
A megoldás az a pár, amelynek összege 13.
\left(-3x^{2}+18x\right)+\left(-5x+30\right)
Átírjuk az értéket (-3x^{2}+13x+30) \left(-3x^{2}+18x\right)+\left(-5x+30\right) alakban.
3x\left(-x+6\right)+5\left(-x+6\right)
A 3x a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(-x+6\right)\left(3x+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+6 általános kifejezést a zárójelből.
-3x^{2}+13x+30=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-13±\sqrt{13^{2}-4\left(-3\right)\times 30}}{2\left(-3\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-13±\sqrt{169-4\left(-3\right)\times 30}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 13.
x=\frac{-13±\sqrt{169+12\times 30}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-13±\sqrt{169+360}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és 30.
x=\frac{-13±\sqrt{529}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 169 és 360.
x=\frac{-13±23}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 529.
x=\frac{-13±23}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
x=\frac{10}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-13±23}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -13 és 23.
x=-\frac{5}{3}
A törtet (\frac{10}{-6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{36}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-13±23}{-6}). ± előjele negatív. 23 kivonása a következőből: -13.
x=6
-36 elosztása a következővel: -6.
-3x^{2}+13x+30=-3\left(x-\left(-\frac{5}{3}\right)\right)\left(x-6\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -\frac{5}{3} értéket x_{1} helyére, a(z) 6 értéket pedig x_{2} helyére.
-3x^{2}+13x+30=-3\left(x+\frac{5}{3}\right)\left(x-6\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
-3x^{2}+13x+30=-3\times \frac{-3x-5}{-3}\left(x-6\right)
\frac{5}{3} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-3x^{2}+13x+30=\left(-3x-5\right)\left(x-6\right)
A legnagyobb közös osztó (3) kiejtése itt: -3 és 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}