3- \frac{ \sqrt{ 2 } }{ (1- \sqrt{ 5 } }
Kiértékelés
\frac{\sqrt{2}+\sqrt{10}+12}{4}\approx 4,144122806
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3-\frac{\sqrt{2}\left(1+\sqrt{5}\right)}{\left(1-\sqrt{5}\right)\left(1+\sqrt{5}\right)}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{\sqrt{2}}{1-\sqrt{5}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: 1+\sqrt{5}.
3-\frac{\sqrt{2}\left(1+\sqrt{5}\right)}{1^{2}-\left(\sqrt{5}\right)^{2}}
Vegyük a következőt: \left(1-\sqrt{5}\right)\left(1+\sqrt{5}\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}.
3-\frac{\sqrt{2}\left(1+\sqrt{5}\right)}{1-5}
Négyzetre emeljük a következőt: 1. Négyzetre emeljük a következőt: \sqrt{5}.
3-\frac{\sqrt{2}\left(1+\sqrt{5}\right)}{-4}
Kivonjuk a(z) 5 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -4.
3-\frac{\sqrt{2}+\sqrt{2}\sqrt{5}}{-4}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: \sqrt{2} és 1+\sqrt{5}.
3-\frac{\sqrt{2}+\sqrt{10}}{-4}
\sqrt{2} és \sqrt{5} megszorozzuk a négyzetgyökér alatti számokat.
3-\frac{-\sqrt{2}-\sqrt{10}}{4}
A számlálót és a nevezőt egyaránt megszorozzuk mínusz 1-gyel.
\frac{3\times 4}{4}-\frac{-\sqrt{2}-\sqrt{10}}{4}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 3 és \frac{4}{4}.
\frac{3\times 4-\left(-\sqrt{2}-\sqrt{10}\right)}{4}
Mivel \frac{3\times 4}{4} és \frac{-\sqrt{2}-\sqrt{10}}{4} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{12+\sqrt{2}+\sqrt{10}}{4}
Elvégezzük a képletben (3\times 4-\left(-\sqrt{2}-\sqrt{10}\right)) szereplő szorzásokat.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}