Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=10+\sqrt{11}i\approx 10+3,31662479i
x=-\sqrt{11}i+10\approx 10-3,31662479i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
15\left(x-1\right)-\left(x-3\right)\left(x-2\right)=90
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 5.
15x-15-\left(x-3\right)\left(x-2\right)=90
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 15 és x-1.
15x-15-\left(x^{2}-2x-3x+6\right)=90
Felhasználjuk a disztributivitást úgy, hogy a kifejezés (x-3) minden tagját megszorozzuk a másik kifejezés (x-2) minden tagjával.
15x-15-\left(x^{2}-5x+6\right)=90
Összevonjuk a következőket: -2x és -3x. Az eredmény -5x.
15x-15-x^{2}-\left(-5x\right)-6=90
x^{2}-5x+6 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
15x-15-x^{2}+5x-6=90
-5x ellentettje 5x.
20x-15-x^{2}-6=90
Összevonjuk a következőket: 15x és 5x. Az eredmény 20x.
20x-21-x^{2}=90
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) -15 értéket. Az eredmény -21.
20x-21-x^{2}-90=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 90.
20x-111-x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 90 értékből a(z) -21 értéket. Az eredmény -111.
-x^{2}+20x-111=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-20±\sqrt{20^{2}-4\left(-1\right)\left(-111\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 20 értéket b-be és a(z) -111 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-20±\sqrt{400-4\left(-1\right)\left(-111\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 20.
x=\frac{-20±\sqrt{400+4\left(-111\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-20±\sqrt{400-444}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -111.
x=\frac{-20±\sqrt{-44}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 400 és -444.
x=\frac{-20±2\sqrt{11}i}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -44.
x=\frac{-20±2\sqrt{11}i}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{-20+2\sqrt{11}i}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-20±2\sqrt{11}i}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -20 és 2i\sqrt{11}.
x=-\sqrt{11}i+10
-20+2i\sqrt{11} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-2\sqrt{11}i-20}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-20±2\sqrt{11}i}{-2}). ± előjele negatív. 2i\sqrt{11} kivonása a következőből: -20.
x=10+\sqrt{11}i
-20-2i\sqrt{11} elosztása a következővel: -2.
x=-\sqrt{11}i+10 x=10+\sqrt{11}i
Megoldottuk az egyenletet.
15\left(x-1\right)-\left(x-3\right)\left(x-2\right)=90
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 5.
15x-15-\left(x-3\right)\left(x-2\right)=90
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 15 és x-1.
15x-15-\left(x^{2}-2x-3x+6\right)=90
Felhasználjuk a disztributivitást úgy, hogy a kifejezés (x-3) minden tagját megszorozzuk a másik kifejezés (x-2) minden tagjával.
15x-15-\left(x^{2}-5x+6\right)=90
Összevonjuk a következőket: -2x és -3x. Az eredmény -5x.
15x-15-x^{2}-\left(-5x\right)-6=90
x^{2}-5x+6 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
15x-15-x^{2}+5x-6=90
-5x ellentettje 5x.
20x-15-x^{2}-6=90
Összevonjuk a következőket: 15x és 5x. Az eredmény 20x.
20x-21-x^{2}=90
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) -15 értéket. Az eredmény -21.
20x-x^{2}=90+21
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 21.
20x-x^{2}=111
Összeadjuk a következőket: 90 és 21. Az eredmény 111.
-x^{2}+20x=111
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}+20x}{-1}=\frac{111}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{20}{-1}x=\frac{111}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-20x=\frac{111}{-1}
20 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-20x=-111
111 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-20x+\left(-10\right)^{2}=-111+\left(-10\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -20 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -10. Ezután hozzáadjuk -10 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-20x+100=-111+100
Négyzetre emeljük a következőt: -10.
x^{2}-20x+100=-11
Összeadjuk a következőket: -111 és 100.
\left(x-10\right)^{2}=-11
Tényezőkre x^{2}-20x+100. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-10\right)^{2}}=\sqrt{-11}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-10=\sqrt{11}i x-10=-\sqrt{11}i
Egyszerűsítünk.
x=10+\sqrt{11}i x=-\sqrt{11}i+10
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 10.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}