3(x+2)(x-2)=(x-4)+8x megoldása

$$3(x+2)(x-2)=(x-4)+8x$$

Megoldás a(z) x változóra

$$x=\frac{\sqrt{177}}{6}+\frac{3}{2}\approx 3,717355783$$

$$x=-\frac{\sqrt{177}}{6}+\frac{3}{2}\approx -0,717355783$$

Lépések a másodfokú egyenlet megoldóképletének használatával

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és x+2.

$$\left(3x+6\right)\left(x-2\right)=x-4+8x$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (3x+6 és x-2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.

$$3x^{2}-12=x-4+8x$$

Összevonjuk a következőket: x és 8x. Az eredmény 9x.

$$3x^{2}-12=9x-4$$

Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9x.

$$3x^{2}-12-9x=-4$$

Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.

$$3x^{2}-12-9x+4=0$$

Összeadjuk a következőket: -12 és 4. Az eredmény -8.

$$3x^{2}-8-9x=0$$

Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.

$$3x^{2}-9x-8=0$$

Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -9 értéket b-be és a(z) -8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.

$$x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{\left(-9\right)^{2}-4\times 3\left(-8\right)}}{2\times 3}$$

Négyzetre emeljük a következőt: -9.

$$x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-4\times 3\left(-8\right)}}{2\times 3}$$

Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.

$$x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-12\left(-8\right)}}{2\times 3}$$

Összeszorozzuk a következőket: -12 és -8.

$$x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81+96}}{2\times 3}$$

Összeadjuk a következőket: 81 és 96.

$$x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{177}}{2\times 3}$$

-9 ellentettje 9.

$$x=\frac{9±\sqrt{177}}{2\times 3}$$

Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.

$$x=\frac{9±\sqrt{177}}{6}$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{9±\sqrt{177}}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 9 és \sqrt{177}.

$$x=\frac{\sqrt{177}+9}{6}$$

9+\sqrt{177} elosztása a következővel: 6.

$$x=\frac{\sqrt{177}}{6}+\frac{3}{2}$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{9±\sqrt{177}}{6}). ± előjele negatív. \sqrt{177} kivonása a következőből: 9.

$$x=\frac{9-\sqrt{177}}{6}$$

9-\sqrt{177} elosztása a következővel: 6.

$$x=-\frac{\sqrt{177}}{6}+\frac{3}{2}$$

Megoldottuk az egyenletet.

$$x=\frac{\sqrt{177}}{6}+\frac{3}{2} x=-\frac{\sqrt{177}}{6}+\frac{3}{2}$$

A teljes négyzetté alakítás lépései

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és x+2.

$$\left(3x+6\right)\left(x-2\right)=x-4+8x$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (3x+6 és x-2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.

$$3x^{2}-12=x-4+8x$$

Összevonjuk a következőket: x és 8x. Az eredmény 9x.

$$3x^{2}-12=9x-4$$

Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9x.

$$3x^{2}-12-9x=-4$$

Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 12.

$$3x^{2}-9x=-4+12$$

Összeadjuk a következőket: -4 és 12. Az eredmény 8.

$$3x^{2}-9x=8$$

Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.

$$\frac{3x^{2}-9x}{3}=\frac{8}{3}$$

A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.

$$x^{2}+\left(-\frac{9}{3}\right)x=\frac{8}{3}$$

-9 elosztása a következővel: 3.

$$x^{2}-3x=\frac{8}{3}$$

Elosztjuk a(z) -3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.

$$x^{2}-3x+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{8}{3}+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}$$

A(z) -\frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.

$$x^{2}-3x+\frac{9}{4}=\frac{8}{3}+\frac{9}{4}$$

\frac{8}{3} és \frac{9}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.

$$x^{2}-3x+\frac{9}{4}=\frac{59}{12}$$

Tényezőkre x^{2}-3x+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.

$$\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{59}{12}$$

Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.

$$\sqrt{\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{59}{12}}$$

Egyszerűsítünk.

$$x-\frac{3}{2}=\frac{\sqrt{177}}{6} x-\frac{3}{2}=-\frac{\sqrt{177}}{6}$$

Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{2}.

$$x=\frac{\sqrt{177}}{6}+\frac{3}{2} x=-\frac{\sqrt{177}}{6}+\frac{3}{2}$$