3x^2-6x-4=0 megoldása

$$3 x ^ { 2 } - 6 x - 4 = 0$$

Megoldás a(z) x változóra

$$x=\frac{\sqrt{21}}{3}+1\approx 2,527525232$$

$$x=-\frac{\sqrt{21}}{3}+1\approx -0,527525232$$

Lépések a másodfokú egyenlet megoldóképletének használatával

Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.

$$3x^{2}-6x-4=0$$

Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -6 értéket b-be és a(z) -4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.

$$x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\times 3\left(-4\right)}}{2\times 3}$$

Négyzetre emeljük a következőt: -6.

$$x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\times 3\left(-4\right)}}{2\times 3}$$

Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.

$$x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-12\left(-4\right)}}{2\times 3}$$

Összeszorozzuk a következőket: -12 és -4.

$$x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+48}}{2\times 3}$$

Összeadjuk a következőket: 36 és 48.

$$x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{84}}{2\times 3}$$

Négyzetgyököt vonunk a következőből: 84.

$$x=\frac{-\left(-6\right)±2\sqrt{21}}{2\times 3}$$

-6 ellentettje 6.

$$x=\frac{6±2\sqrt{21}}{2\times 3}$$

Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.

$$x=\frac{6±2\sqrt{21}}{6}$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±2\sqrt{21}}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 2\sqrt{21}.

$$x=\frac{2\sqrt{21}+6}{6}$$

6+2\sqrt{21} elosztása a következővel: 6.

$$x=\frac{\sqrt{21}}{3}+1$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±2\sqrt{21}}{6}). ± előjele negatív. 2\sqrt{21} kivonása a következőből: 6.

$$x=\frac{6-2\sqrt{21}}{6}$$

6-2\sqrt{21} elosztása a következővel: 6.

$$x=-\frac{\sqrt{21}}{3}+1$$

Megoldottuk az egyenletet.

$$x=\frac{\sqrt{21}}{3}+1 x=-\frac{\sqrt{21}}{3}+1$$

A teljes négyzetté alakítás lépései

Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.

$$3x^{2}-6x-4=0$$

Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.

$$3x^{2}-6x-4-\left(-4\right)=-\left(-4\right)$$

Ha kivonjuk a(z) -4 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.

$$3x^{2}-6x=-\left(-4\right)$$

-4 kivonása a következőből: 0.

$$3x^{2}-6x=4$$

Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.

$$\frac{3x^{2}-6x}{3}=\frac{4}{3}$$

A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.

$$x^{2}+\left(-\frac{6}{3}\right)x=\frac{4}{3}$$

-6 elosztása a következővel: 3.

$$x^{2}-2x=\frac{4}{3}$$

Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.

$$x^{2}-2x+1=\frac{4}{3}+1$$

Összeadjuk a következőket: \frac{4}{3} és 1.

$$x^{2}-2x+1=\frac{7}{3}$$

Tényezőkre x^{2}-2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.

$$\left(x-1\right)^{2}=\frac{7}{3}$$

Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.

$$\sqrt{\left(x-1\right)^{2}}=\sqrt{\frac{7}{3}}$$

Egyszerűsítünk.

$$x-1=\frac{\sqrt{21}}{3} x-1=-\frac{\sqrt{21}}{3}$$

Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.

$$x=\frac{\sqrt{21}}{3}+1 x=-\frac{\sqrt{21}}{3}+1$$