Megoldás a(z) r változóra
r=3
r=5
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3r^{2}-24r+45=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 45.
r^{2}-8r+15=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
a+b=-8 ab=1\times 15=15
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk r^{2}+ar+br+15 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-15 -3,-5
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 15.
-1-15=-16 -3-5=-8
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-5 b=-3
A megoldás az a pár, amelynek összege -8.
\left(r^{2}-5r\right)+\left(-3r+15\right)
Átírjuk az értéket (r^{2}-8r+15) \left(r^{2}-5r\right)+\left(-3r+15\right) alakban.
r\left(r-5\right)-3\left(r-5\right)
A r a második csoportban lévő első és -3 faktort.
\left(r-5\right)\left(r-3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) r-5 általános kifejezést a zárójelből.
r=5 r=3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a r-5=0 és a r-3=0.
3r^{2}-24r=-45
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
3r^{2}-24r-\left(-45\right)=-45-\left(-45\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 45.
3r^{2}-24r-\left(-45\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -45 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
3r^{2}-24r+45=0
-45 kivonása a következőből: 0.
r=\frac{-\left(-24\right)±\sqrt{\left(-24\right)^{2}-4\times 3\times 45}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -24 értéket b-be és a(z) 45 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
r=\frac{-\left(-24\right)±\sqrt{576-4\times 3\times 45}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -24.
r=\frac{-\left(-24\right)±\sqrt{576-12\times 45}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
r=\frac{-\left(-24\right)±\sqrt{576-540}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és 45.
r=\frac{-\left(-24\right)±\sqrt{36}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 576 és -540.
r=\frac{-\left(-24\right)±6}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 36.
r=\frac{24±6}{2\times 3}
-24 ellentettje 24.
r=\frac{24±6}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
r=\frac{30}{6}
Megoldjuk az egyenletet (r=\frac{24±6}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 24 és 6.
r=5
30 elosztása a következővel: 6.
r=\frac{18}{6}
Megoldjuk az egyenletet (r=\frac{24±6}{6}). ± előjele negatív. 6 kivonása a következőből: 24.
r=3
18 elosztása a következővel: 6.
r=5 r=3
Megoldottuk az egyenletet.
3r^{2}-24r=-45
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{3r^{2}-24r}{3}=-\frac{45}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
r^{2}+\left(-\frac{24}{3}\right)r=-\frac{45}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
r^{2}-8r=-\frac{45}{3}
-24 elosztása a következővel: 3.
r^{2}-8r=-15
-45 elosztása a következővel: 3.
r^{2}-8r+\left(-4\right)^{2}=-15+\left(-4\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -8 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -4. Ezután hozzáadjuk -4 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
r^{2}-8r+16=-15+16
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
r^{2}-8r+16=1
Összeadjuk a következőket: -15 és 16.
\left(r-4\right)^{2}=1
Tényezőkre r^{2}-8r+16. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(r-4\right)^{2}}=\sqrt{1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
r-4=1 r-4=-1
Egyszerűsítünk.
r=5 r=3
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}