Megoldás a(z) x változóra
x=1
x=-1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3-4x^{2}-5=-6x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5.
-2-4x^{2}=-6x^{2}
Kivonjuk a(z) 5 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény -2.
-2-4x^{2}+6x^{2}=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6x^{2}.
-2+2x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: -4x^{2} és 6x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.
-1+x^{2}=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
\left(x-1\right)\left(x+1\right)=0
Vegyük a következőt: -1+x^{2}. Átírjuk az értéket (-1+x^{2}) x^{2}-1^{2} alakban. A négyzetek különbsége a következő szabály használatával bontható tényezőkre: a^{2}-b^{2}=\left(a-b\right)\left(a+b\right).
x=1 x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-1=0 és a x+1=0.
3-4x^{2}+6x^{2}=5
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6x^{2}.
3+2x^{2}=5
Összevonjuk a következőket: -4x^{2} és 6x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.
2x^{2}=5-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3.
2x^{2}=2
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 5 értéket. Az eredmény 2.
x^{2}=\frac{2}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}=1
Elosztjuk a(z) 2 értéket a(z) 2 értékkel. Az eredmény 1.
x=1 x=-1
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
3-4x^{2}-5=-6x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5.
-2-4x^{2}=-6x^{2}
Kivonjuk a(z) 5 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény -2.
-2-4x^{2}+6x^{2}=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6x^{2}.
-2+2x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: -4x^{2} és 6x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.
2x^{2}-2=0
Az ilyen másodfokú egyenletek, amelyekben van x^{2}-es tag, de nincs x-es tag, szintén megoldhatók a \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a} megoldóképlettel, miután kanonikus alakra hoztuk őket: ax^{2}+bx+c=0.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\times 2\left(-2\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) -2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\times 2\left(-2\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{-8\left(-2\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{0±\sqrt{16}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -2.
x=\frac{0±4}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 16.
x=\frac{0±4}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=1
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±4}{4}). ± előjele pozitív. 4 elosztása a következővel: 4.
x=-1
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±4}{4}). ± előjele negatív. -4 elosztása a következővel: 4.
x=1 x=-1
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}