Megoldás a(z) x változóra
x=2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x-3-1=-2x+x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
2x-4=-2x+x^{2}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) -3 értéket. Az eredmény -4.
2x-4+2x=x^{2}
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
4x-4=x^{2}
Összevonjuk a következőket: 2x és 2x. Az eredmény 4x.
4x-4-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-x^{2}+4x-4=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=4 ab=-\left(-4\right)=4
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx-4 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,4 2,2
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 4.
1+4=5 2+2=4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=2 b=2
A megoldás az a pár, amelynek összege 4.
\left(-x^{2}+2x\right)+\left(2x-4\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+4x-4) \left(-x^{2}+2x\right)+\left(2x-4\right) alakban.
-x\left(x-2\right)+2\left(x-2\right)
A -x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(x-2\right)\left(-x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-2 általános kifejezést a zárójelből.
x=2 x=2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-2=0 és a -x+2=0.
2x-3-1=-2x+x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
2x-4=-2x+x^{2}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) -3 értéket. Az eredmény -4.
2x-4+2x=x^{2}
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
4x-4=x^{2}
Összevonjuk a következőket: 2x és 2x. Az eredmény 4x.
4x-4-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-x^{2}+4x-4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\left(-1\right)\left(-4\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) -4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-4±\sqrt{16-4\left(-1\right)\left(-4\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
x=\frac{-4±\sqrt{16+4\left(-4\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-4±\sqrt{16-16}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -4.
x=\frac{-4±\sqrt{0}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 16 és -16.
x=-\frac{4}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
x=-\frac{4}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=2
-4 elosztása a következővel: -2.
2x-3+2x=1+x^{2}
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
4x-3=1+x^{2}
Összevonjuk a következőket: 2x és 2x. Az eredmény 4x.
4x-3-x^{2}=1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
4x-x^{2}=1+3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3.
4x-x^{2}=4
Összeadjuk a következőket: 1 és 3. Az eredmény 4.
-x^{2}+4x=4
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}+4x}{-1}=\frac{4}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{4}{-1}x=\frac{4}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-4x=\frac{4}{-1}
4 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-4x=-4
4 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-4x+\left(-2\right)^{2}=-4+\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-4x+4=-4+4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x^{2}-4x+4=0
Összeadjuk a következőket: -4 és 4.
\left(x-2\right)^{2}=0
Tényezőkre x^{2}-4x+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-2\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-2=0 x-2=0
Egyszerűsítünk.
x=2 x=2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
x=2
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}