20x=64-2( { x }^{ 2 }
Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\sqrt{57}-5\approx 2,549834435
x=-\left(\sqrt{57}+5\right)\approx -12,549834435
Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{57}-5\approx 2,549834435
x=-\sqrt{57}-5\approx -12,549834435
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
20x-64=-2x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 64.
20x-64+2x^{2}=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x^{2}.
2x^{2}+20x-64=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-20±\sqrt{20^{2}-4\times 2\left(-64\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 20 értéket b-be és a(z) -64 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-20±\sqrt{400-4\times 2\left(-64\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 20.
x=\frac{-20±\sqrt{400-8\left(-64\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-20±\sqrt{400+512}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -64.
x=\frac{-20±\sqrt{912}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 400 és 512.
x=\frac{-20±4\sqrt{57}}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 912.
x=\frac{-20±4\sqrt{57}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{4\sqrt{57}-20}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-20±4\sqrt{57}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -20 és 4\sqrt{57}.
x=\sqrt{57}-5
-20+4\sqrt{57} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{-4\sqrt{57}-20}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-20±4\sqrt{57}}{4}). ± előjele negatív. 4\sqrt{57} kivonása a következőből: -20.
x=-\sqrt{57}-5
-20-4\sqrt{57} elosztása a következővel: 4.
x=\sqrt{57}-5 x=-\sqrt{57}-5
Megoldottuk az egyenletet.
20x+2x^{2}=64
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x^{2}.
2x^{2}+20x=64
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{2x^{2}+20x}{2}=\frac{64}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\frac{20}{2}x=\frac{64}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}+10x=\frac{64}{2}
20 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+10x=32
64 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+10x+5^{2}=32+5^{2}
Elosztjuk a(z) 10 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 5. Ezután hozzáadjuk 5 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+10x+25=32+25
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
x^{2}+10x+25=57
Összeadjuk a következőket: 32 és 25.
\left(x+5\right)^{2}=57
Tényezőkre x^{2}+10x+25. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+5\right)^{2}}=\sqrt{57}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+5=\sqrt{57} x+5=-\sqrt{57}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{57}-5 x=-\sqrt{57}-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
20x-64=-2x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 64.
20x-64+2x^{2}=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x^{2}.
2x^{2}+20x-64=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-20±\sqrt{20^{2}-4\times 2\left(-64\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 20 értéket b-be és a(z) -64 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-20±\sqrt{400-4\times 2\left(-64\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 20.
x=\frac{-20±\sqrt{400-8\left(-64\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-20±\sqrt{400+512}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -64.
x=\frac{-20±\sqrt{912}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 400 és 512.
x=\frac{-20±4\sqrt{57}}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 912.
x=\frac{-20±4\sqrt{57}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{4\sqrt{57}-20}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-20±4\sqrt{57}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -20 és 4\sqrt{57}.
x=\sqrt{57}-5
-20+4\sqrt{57} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{-4\sqrt{57}-20}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-20±4\sqrt{57}}{4}). ± előjele negatív. 4\sqrt{57} kivonása a következőből: -20.
x=-\sqrt{57}-5
-20-4\sqrt{57} elosztása a következővel: 4.
x=\sqrt{57}-5 x=-\sqrt{57}-5
Megoldottuk az egyenletet.
20x+2x^{2}=64
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x^{2}.
2x^{2}+20x=64
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{2x^{2}+20x}{2}=\frac{64}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\frac{20}{2}x=\frac{64}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}+10x=\frac{64}{2}
20 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+10x=32
64 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+10x+5^{2}=32+5^{2}
Elosztjuk a(z) 10 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 5. Ezután hozzáadjuk 5 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+10x+25=32+25
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
x^{2}+10x+25=57
Összeadjuk a következőket: 32 és 25.
\left(x+5\right)^{2}=57
Tényezőkre x^{2}+10x+25. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+5\right)^{2}}=\sqrt{57}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+5=\sqrt{57} x+5=-\sqrt{57}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{57}-5 x=-\sqrt{57}-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}