Megoldás a(z) n változóra
n=8
n = \frac{25}{3} = 8\frac{1}{3} \approx 8,333333333
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-3n^{2}+49n=200
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-3n^{2}+49n-200=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 200.
a+b=49 ab=-3\left(-200\right)=600
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -3n^{2}+an+bn-200 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,600 2,300 3,200 4,150 5,120 6,100 8,75 10,60 12,50 15,40 20,30 24,25
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 600.
1+600=601 2+300=302 3+200=203 4+150=154 5+120=125 6+100=106 8+75=83 10+60=70 12+50=62 15+40=55 20+30=50 24+25=49
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=25 b=24
A megoldás az a pár, amelynek összege 49.
\left(-3n^{2}+25n\right)+\left(24n-200\right)
Átírjuk az értéket (-3n^{2}+49n-200) \left(-3n^{2}+25n\right)+\left(24n-200\right) alakban.
-n\left(3n-25\right)+8\left(3n-25\right)
A -n a második csoportban lévő első és 8 faktort.
\left(3n-25\right)\left(-n+8\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3n-25 általános kifejezést a zárójelből.
n=\frac{25}{3} n=8
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 3n-25=0 és a -n+8=0.
-3n^{2}+49n=200
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-3n^{2}+49n-200=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 200.
n=\frac{-49±\sqrt{49^{2}-4\left(-3\right)\left(-200\right)}}{2\left(-3\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -3 értéket a-ba, a(z) 49 értéket b-be és a(z) -200 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
n=\frac{-49±\sqrt{2401-4\left(-3\right)\left(-200\right)}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 49.
n=\frac{-49±\sqrt{2401+12\left(-200\right)}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
n=\frac{-49±\sqrt{2401-2400}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és -200.
n=\frac{-49±\sqrt{1}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 2401 és -2400.
n=\frac{-49±1}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1.
n=\frac{-49±1}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
n=-\frac{48}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-49±1}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -49 és 1.
n=8
-48 elosztása a következővel: -6.
n=-\frac{50}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-49±1}{-6}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: -49.
n=\frac{25}{3}
A törtet (\frac{-50}{-6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
n=8 n=\frac{25}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
-3n^{2}+49n=200
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\frac{-3n^{2}+49n}{-3}=\frac{200}{-3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -3.
n^{2}+\frac{49}{-3}n=\frac{200}{-3}
A(z) -3 értékkel való osztás eltünteti a(z) -3 értékkel való szorzást.
n^{2}-\frac{49}{3}n=\frac{200}{-3}
49 elosztása a következővel: -3.
n^{2}-\frac{49}{3}n=-\frac{200}{3}
200 elosztása a következővel: -3.
n^{2}-\frac{49}{3}n+\left(-\frac{49}{6}\right)^{2}=-\frac{200}{3}+\left(-\frac{49}{6}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{49}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{49}{6}. Ezután hozzáadjuk -\frac{49}{6} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
n^{2}-\frac{49}{3}n+\frac{2401}{36}=-\frac{200}{3}+\frac{2401}{36}
A(z) -\frac{49}{6} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
n^{2}-\frac{49}{3}n+\frac{2401}{36}=\frac{1}{36}
-\frac{200}{3} és \frac{2401}{36} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(n-\frac{49}{6}\right)^{2}=\frac{1}{36}
Tényezőkre n^{2}-\frac{49}{3}n+\frac{2401}{36}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(n-\frac{49}{6}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{36}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
n-\frac{49}{6}=\frac{1}{6} n-\frac{49}{6}=-\frac{1}{6}
Egyszerűsítünk.
n=\frac{25}{3} n=8
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{49}{6}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}