Kiértékelés
2+5x-15x^{2}
Szorzattá alakítás
-15\left(x-\left(-\frac{\sqrt{145}}{30}+\frac{1}{6}\right)\right)\left(x-\left(\frac{\sqrt{145}}{30}+\frac{1}{6}\right)\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-15x^{2}-7+9+5x
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és -17x^{2}. Az eredmény -15x^{2}.
-15x^{2}+2+5x
Összeadjuk a következőket: -7 és 9. Az eredmény 2.
factor(-15x^{2}-7+9+5x)
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és -17x^{2}. Az eredmény -15x^{2}.
factor(-15x^{2}+2+5x)
Összeadjuk a következőket: -7 és 9. Az eredmény 2.
-15x^{2}+5x+2=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-5±\sqrt{5^{2}-4\left(-15\right)\times 2}}{2\left(-15\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-5±\sqrt{25-4\left(-15\right)\times 2}}{2\left(-15\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
x=\frac{-5±\sqrt{25+60\times 2}}{2\left(-15\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -15.
x=\frac{-5±\sqrt{25+120}}{2\left(-15\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 60 és 2.
x=\frac{-5±\sqrt{145}}{2\left(-15\right)}
Összeadjuk a következőket: 25 és 120.
x=\frac{-5±\sqrt{145}}{-30}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -15.
x=\frac{\sqrt{145}-5}{-30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5±\sqrt{145}}{-30}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -5 és \sqrt{145}.
x=-\frac{\sqrt{145}}{30}+\frac{1}{6}
-5+\sqrt{145} elosztása a következővel: -30.
x=\frac{-\sqrt{145}-5}{-30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5±\sqrt{145}}{-30}). ± előjele negatív. \sqrt{145} kivonása a következőből: -5.
x=\frac{\sqrt{145}}{30}+\frac{1}{6}
-5-\sqrt{145} elosztása a következővel: -30.
-15x^{2}+5x+2=-15\left(x-\left(-\frac{\sqrt{145}}{30}+\frac{1}{6}\right)\right)\left(x-\left(\frac{\sqrt{145}}{30}+\frac{1}{6}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{6}-\frac{\sqrt{145}}{30} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{1}{6}+\frac{\sqrt{145}}{30} értéket pedig x_{2} helyére.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}